4. Book 4 — Kaṇṭakaśodhana — The Removal of Thorns
Chapter 1 — enumeration of sections and books
4.1.1
प्रदेष्टारस् त्रयस् त्रयोअमात्याः कण्टकशोधनं कुर्युः
pradeṣṭāras trayas trayoamātyāḥ kaṇṭakaśodhanaṃ kuryuḥ
4.1.2
अर्थ्यप्रतीकाराः कारुशासितारः संनिक्षेप्तारः स्ववित्तकारवः श्रेणीप्रमाणा निक्षेपं गृह्णीयुः
arthyapratīkārāḥ kāruśāsitāraḥ saṃnikṣeptāraḥ svavittakāravaḥ śreṇīpramāṇā nikṣepaṃ gṛhṇīyuḥ
4.1.3
विपत्तौ श्रेणी निक्षेपं भजेत
vipattau śreṇī nikṣepaṃ bhajeta
4.1.4
निर्दिष्टदेशकालकार्यं च कर्म कुर्युः, अनिर्दिष्टदेशकालं कार्यापदेशम्
nirdiṣṭadeśakālakāryaṃ ca karma kuryuḥ, anirdiṣṭadeśakālaṃ kāryāpadeśam
4.1.5
कालातिपातने पादहीनं वेतनं तद्द्विगुणश् च दण्डः
kālātipātane pādahīnaṃ vetanaṃ taddviguṇaś ca daṇḍaḥ
4.1.6
अन्यत्र भ्रेषोपनिपाताभ्यां नष्टं विनष्टं वाभ्यावहेयुः
anyatra bhreṣopanipātābhyāṃ naṣṭaṃ vinaṣṭaṃ vābhyāvaheyuḥ
4.1.7
कार्यस्यान्यथाकरणे वेतननाशस् तद्द्विगुणश् च दण्डः
kāryasyānyathākaraṇe vetananāśas taddviguṇaś ca daṇḍaḥ
4.1.8
तन्तुवाया दशैकादशिकं सूत्रं वर्धयेयुः
tantuvāyā daśaikādaśikaṃ sūtraṃ vardhayeyuḥ
4.1.9
वृद्धिच्छेदे छेदद्विगुणो दण्डः
vṛddhicchede chedadviguṇo daṇḍaḥ
4.1.10
सूत्रमूल्यं वानवेतनं, क्षौमकौशेयानाम् अध्यर्धगुणं, पत्त्रोर्णाकम्बलदुकूलानां द्विगुणम्
sūtramūlyaṃ vānavetanaṃ, kṣaumakauśeyānām adhyardhaguṇaṃ, pattrorṇākambaladukūlānāṃ dviguṇam
4.1.11
मानहीने हीनावहीनं वेतनं तद्द्विगुणश् च दण्डः, तुलाहीने हीनचतुर्गुणो दण्डः, सूत्रपरिवर्तने मूल्यद्विगुणः
mānahīne hīnāvahīnaṃ vetanaṃ taddviguṇaś ca daṇḍaḥ, tulāhīne hīnacaturguṇo daṇḍaḥ, sūtraparivartane mūlyadviguṇaḥ
4.1.12
तेन द्विपटवानं व्याख्यातम्
tena dvipaṭavānaṃ vyākhyātam
4.1.13
ऊर्णातुलायाः पञ्चपलिको विहननच्छेदो रोमच्छेदश् च
ūrṇātulāyāḥ pañcapaliko vihananacchedo romacchedaś ca
4.1.14
रजकाः काष्ठफलकश्लक्ष्णशिलासु वस्त्राणि नेनिज्युः
rajakāḥ kāṣṭhaphalakaślakṣṇaśilāsu vastrāṇi nenijyuḥ
4.1.15
अन्यत्र नेनिजतो वस्त्रोपघातं षट्पणं च दण्डं दद्युः
anyatra nenijato vastropaghātaṃ ṣaṭpaṇaṃ ca daṇḍaṃ dadyuḥ
4.1.16
मुद्गराङ्काद् अन्यद् वासः परिदधानास् त्रिपणं दण्डं दद्युः
mudgarāṅkād anyad vāsaḥ paridadhānās tripaṇaṃ daṇḍaṃ dadyuḥ
4.1.17
परवस्त्रविक्रयावक्रयाधानेषु च द्वादशपणो दण्डः, परिवर्तने मूल्यद्विगुणो वस्त्रदानं च
paravastravikrayāvakrayādhāneṣu ca dvādaśapaṇo daṇḍaḥ, parivartane mūlyadviguṇo vastradānaṃ ca
4.1.18
मुकुलावदातं शिलापट्टशुद्धं धौतसूत्रवर्णं प्रमृष्टश्वेतं चैकरात्रोत्तरं दद्युः
mukulāvadātaṃ śilāpaṭṭaśuddhaṃ dhautasūtravarṇaṃ pramṛṣṭaśvetaṃ caikarātrottaraṃ dadyuḥ
4.1.19
पञ्चरात्रिकं तनुरागं, षड्रात्रिकं नीलं, पुष्पलाक्षामञ्जिष्ठारक्तं गुरुपरिकर्म यत्नोपचार्यं जात्यं वासः सप्तरात्रिकम्
pañcarātrikaṃ tanurāgaṃ, ṣaḍrātrikaṃ nīlaṃ, puṣpalākṣāmañjiṣṭhāraktaṃ guruparikarma yatnopacāryaṃ jātyaṃ vāsaḥ saptarātrikam
4.1.20
ततः परं वेतनहानिं प्राप्नुयुः
tataḥ paraṃ vetanahāniṃ prāpnuyuḥ
4.1.21
श्रद्धेया रागविवादेषु वेतनं कुशलाः कल्पयेयुः
śraddheyā rāgavivādeṣu vetanaṃ kuśalāḥ kalpayeyuḥ
4.1.22
परार्ध्यानां पणो वेतनं, मध्यमानाम् अर्धपणः, प्रत्यवराणां पादः, स्थूलकानां माषकद्विमाषकं, द्विगुणं रक्तकानाम्
parārdhyānāṃ paṇo vetanaṃ, madhyamānām ardhapaṇaḥ, pratyavarāṇāṃ pādaḥ, sthūlakānāṃ māṣakadvimāṣakaṃ, dviguṇaṃ raktakānām
4.1.23
प्रथमनेजने चतुर्भागः क्षयः, द्वितीये पञ्चभागः
prathamanejane caturbhāgaḥ kṣayaḥ, dvitīye pañcabhāgaḥ
4.1.24
तेनोत्तरं व्याख्यातम्
tenottaraṃ vyākhyātam
4.1.25
रजकैस् तुन्नवाया व्याख्याताः
rajakais tunnavāyā vyākhyātāḥ
4.1.26
सुवर्णकाराणाम् अशुचिहस्ताद् रूप्यं सुवर्णम् अनाख्याय सरूपं क्रीणतां द्वादशपणो दण्डः, विरूपं चतुर्विंशतिपणः, चोरहस्ताद् अष्टचत्वारिंशत्पणः
suvarṇakārāṇām aśucihastād rūpyaṃ suvarṇam anākhyāya sarūpaṃ krīṇatāṃ dvādaśapaṇo daṇḍaḥ, virūpaṃ caturviṃśatipaṇaḥ, corahastād aṣṭacatvāriṃśatpaṇaḥ
4.1.27
प्रच्छन्नविरूपमूल्यहीनक्रयेषु स्तेयदण्डः, कृतभाण्डोपधौ च
pracchannavirūpamūlyahīnakrayeṣu steyadaṇḍaḥ, kṛtabhāṇḍopadhau ca
4.1.28
सुवर्णान् माषकम् अपहरतो द्विशतो दण्डः, रूप्यधरणान् माषकम् अपहरतो द्वादशपणः
suvarṇān māṣakam apaharato dviśato daṇḍaḥ, rūpyadharaṇān māṣakam apaharato dvādaśapaṇaḥ
4.1.29
तेनोत्तरं व्याख्यातम्
tenottaraṃ vyākhyātam
4.1.30
वर्णोत्कर्षम् अपसारणं योगं वा साधयतः पञ्चशतो दण्डः
varṇotkarṣam apasāraṇaṃ yogaṃ vā sādhayataḥ pañcaśato daṇḍaḥ
4.1.31
तयोर् अपचरणे रागस्यापहारं विद्यात्
tayor apacaraṇe rāgasyāpahāraṃ vidyāt
4.1.32
माषको वेतनं रूप्यधरणस्य, सुवर्णस्याष्टभागः
māṣako vetanaṃ rūpyadharaṇasya, suvarṇasyāṣṭabhāgaḥ
4.1.33
शिक्षाविशेषेण द्विगुणो वेतनवृद्धिः
śikṣāviśeṣeṇa dviguṇo vetanavṛddhiḥ
4.1.34
तेनोत्तरं व्याख्यातम्
tenottaraṃ vyākhyātam
4.1.35
ताम्रवृत्तकंसवैकृन्तकारकूटकानां पञ्चकं शतं वेतनम्
tāmravṛttakaṃsavaikṛntakārakūṭakānāṃ pañcakaṃ śataṃ vetanam
4.1.36
ताम्रपिण्डो दशभागक्षयः
tāmrapiṇḍo daśabhāgakṣayaḥ
4.1.37
पलहीने हीनद्विगुणो दण्डः
palahīne hīnadviguṇo daṇḍaḥ
4.1.38
तेनोत्तरं व्याख्यातम्
tenottaraṃ vyākhyātam
4.1.39
सीसत्रपुपिण्डो विंशतिभागक्षयः
sīsatrapupiṇḍo viṃśatibhāgakṣayaḥ
4.1.40
काकणी चास्य पलवेतनम्
kākaṇī cāsya palavetanam
4.1.41
कालायसपिण्डः पञ्चभागक्षयः
kālāyasapiṇḍaḥ pañcabhāgakṣayaḥ
4.1.42
काकणीद्वयं चास्य पलवेतनम्
kākaṇīdvayaṃ cāsya palavetanam
4.1.43
तेनोत्तरं व्याख्यातम्
tenottaraṃ vyākhyātam
4.1.44
रूपदर्शकस्य स्थितां पणयात्राम् अकोप्यां कोपयतः कोप्याम् अकोपयतो द्वादशपणो दण्डः
rūpadarśakasya sthitāṃ paṇayātrām akopyāṃ kopayataḥ kopyām akopayato dvādaśapaṇo daṇḍaḥ
4.1.45
व्याजीपरिशुद्धौ पणयात्रा
vyājīpariśuddhau paṇayātrā
4.1.46
पणान् माषकम् उपजीवतो द्वादशपणो दण्डः
paṇān māṣakam upajīvato dvādaśapaṇo daṇḍaḥ
4.1.47
तेनोत्तरं व्याख्यातम्
tenottaraṃ vyākhyātam
4.1.48
कूटरूपं कारयतः प्रतिगृह्णतो निर्यापयतो वा सहस्रं दण्डः, कोशे प्रक्षिपतो वधः
kūṭarūpaṃ kārayataḥ pratigṛhṇato niryāpayato vā sahasraṃ daṇḍaḥ, kośe prakṣipato vadhaḥ
4.1.49
चरकपांसुधावकाः सारत्रिभागं, द्वौ राजा रत्नं च
carakapāṃsudhāvakāḥ sāratribhāgaṃ, dvau rājā ratnaṃ ca
4.1.50
रत्नापहार उत्तमो दण्डः
ratnāpahāra uttamo daṇḍaḥ
4.1.51
खनिरत्ननिधिनिवेदनेषु षष्ठम् अंशं निवेत्ता लभेत, द्वादशम् अंशं भृतकः
khaniratnanidhinivedaneṣu ṣaṣṭham aṃśaṃ nivettā labheta, dvādaśam aṃśaṃ bhṛtakaḥ
4.1.52
शतसहस्राद् ऊर्ध्वं राजगामी निधिः
śatasahasrād ūrdhvaṃ rājagāmī nidhiḥ
4.1.53
ऊने षष्ठम् अंशं दद्यात्
ūne ṣaṣṭham aṃśaṃ dadyāt
4.1.54
पौर्वपौरुषिकं निधिं जानपदः शुचिः स्वकरणेन समग्रं लभेत
paurvapauruṣikaṃ nidhiṃ jānapadaḥ śuciḥ svakaraṇena samagraṃ labheta
4.1.55
स्वकरणाभावे पञ्चशतो दण्डः, प्रच्छन्नादाने सहस्रम्
svakaraṇābhāve pañcaśato daṇḍaḥ, pracchannādāne sahasram
4.1.56
भिषजः प्राणाबाधिकम् अनाख्यायोपक्रममाणस्य विपत्तौ पूर्वः साहसदण्डः, कर्मापराधेन विपत्तौ मध्यमः
bhiṣajaḥ prāṇābādhikam anākhyāyopakramamāṇasya vipattau pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ, karmāparādhena vipattau madhyamaḥ
4.1.57
मर्मवधवैगुण्यकरणे दण्डपारुष्यं विद्यात्
marmavadhavaiguṇyakaraṇe daṇḍapāruṣyaṃ vidyāt
4.1.58
कुशीलवा वर्षारात्रम् एकस्था वसेयुः
kuśīlavā varṣārātram ekasthā vaseyuḥ
4.1.59
कामदानम् अतिमात्रम् एकस्यातिवादं च वर्जयेयुः
kāmadānam atimātram ekasyātivādaṃ ca varjayeyuḥ
4.1.60
तस्यातिक्रमे द्वादशपणो दण्डः
tasyātikrame dvādaśapaṇo daṇḍaḥ
4.1.61
कामं देशजातिगोत्रचरणमैथुनावहासेन नर्मयेयुः
kāmaṃ deśajātigotracaraṇamaithunāvahāsena narmayeyuḥ
4.1.62
कुशीलवैश् चारणा भिक्षुकाश् च व्याख्याताः
kuśīlavaiś cāraṇā bhikṣukāś ca vyākhyātāḥ
4.1.63
तेषाम् अयःशूलेन यावतः पणान् अभिवदेयुस् तावन्तः शिफाप्रहारा दण्डाः
teṣām ayaḥśūlena yāvataḥ paṇān abhivadeyus tāvantaḥ śiphāprahārā daṇḍāḥ
4.1.64
शेषाणां कर्मणां निष्पत्तिवेतनं शिल्पिनां कल्पयेत् // कz04.1.65अब्/ एवं चोरान् अचोराख्यान् वणिक्कारुकुशीलवान् / कz04.1.66च्द्/ भिक्षुकान् कुहकांश् चान्यान् वारयेद् देशपीडनात् //ए (केएपिन्ग् अ wअत्छ् ओवेर् त्रदेर्स्)
śeṣāṇāṃ karmaṇāṃ niṣpattivetanaṃ śilpināṃ kalpayet // kaz04.1.65ab/ evaṃ corān acorākhyān vaṇikkārukuśīlavān / kaz04.1.66cd/ bhikṣukān kuhakāṃś cānyān vārayed deśapīḍanāt //e (keeping a watch over traders)
Chapter 2 — enumeration of sections and books
4.2.1
संस्थाध्यक्षः पण्यसंस्थायां पुराणभाण्डानां स्वकरणविशुद्धानाम् आधानं विक्रयं वा स्थापयेत्
saṃsthādhyakṣaḥ paṇyasaṃsthāyāṃ purāṇabhāṇḍānāṃ svakaraṇaviśuddhānām ādhānaṃ vikrayaṃ vā sthāpayet
4.2.2
तुलामानभाण्डानि चावेक्षेत पौतवापचारात्
tulāmānabhāṇḍāni cāvekṣeta pautavāpacārāt
4.2.3
परिमाणीद्रोणयोर् अर्धपलहीनातिरिक्तम् अदोषः
parimāṇīdroṇayor ardhapalahīnātiriktam adoṣaḥ
4.2.4
पलहीनातिरिक्ते द्वादशपणो दण्डः
palahīnātirikte dvādaśapaṇo daṇḍaḥ
4.2.5
तेन पलोत्तरा दण्डवृद्धिर् व्याख्याता
tena palottarā daṇḍavṛddhir vyākhyātā
4.2.6
तुलायाः कर्षहीनातिरिक्तम् अदोषः
tulāyāḥ karṣahīnātiriktam adoṣaḥ
4.2.7
द्विकर्षहीनातिरिक्ते षट्पणो दण्डः
dvikarṣahīnātirikte ṣaṭpaṇo daṇḍaḥ
4.2.8
तेन कर्षोत्तरा दण्डवृद्धिर् व्याख्याता
tena karṣottarā daṇḍavṛddhir vyākhyātā
4.2.9
आढकस्यार्धकर्षहीनातिरिक्तम् अदोषः
āḍhakasyārdhakarṣahīnātiriktam adoṣaḥ
4.2.10
कर्षहीनातिरिक्ते त्रिपणो दण्डः
karṣahīnātirikte tripaṇo daṇḍaḥ
4.2.11
तेन कर्षोत्तरा दण्डवृद्धिर् व्याख्याता
tena karṣottarā daṇḍavṛddhir vyākhyātā
4.2.12
तुलामानविशेषाणाम् अतोअन्येषाम् अनुमानं कुर्यात्
tulāmānaviśeṣāṇām atoanyeṣām anumānaṃ kuryāt
4.2.13
तुलामानाभ्याम् अतिरिक्ताभ्यां क्रीत्वा हीनाभ्यां विक्रीणानस्य त एव द्विगुणा दण्डाः
tulāmānābhyām atiriktābhyāṃ krītvā hīnābhyāṃ vikrīṇānasya ta eva dviguṇā daṇḍāḥ
4.2.14
गण्यपण्येष्व् अष्टभागं पण्यमूल्येष्व् अपहरतः षण्णवतिर् दण्डः
gaṇyapaṇyeṣv aṣṭabhāgaṃ paṇyamūlyeṣv apaharataḥ ṣaṇṇavatir daṇḍaḥ
4.2.15
काष्ठलोहमणिमयं रज्जुचर्ममृण्मयं सूत्रवल्करोममयं वा जात्यम् इत्य् अजात्यं विक्रयाधानं नयतो मूल्याष्टगुणो दण्डः
kāṣṭhalohamaṇimayaṃ rajjucarmamṛṇmayaṃ sūtravalkaromamayaṃ vā jātyam ity ajātyaṃ vikrayādhānaṃ nayato mūlyāṣṭaguṇo daṇḍaḥ
4.2.16
सारभाण्डम् इत्य् असारभाण्डं तज्जातम् इत्य् अतज्जातं राधायुक्तम् इत्य् उपधियुक्तं समुद्गपरिवर्तिमं वा विक्रयाधानं नयतो हीनमूल्यं चतुष्पञ्चाशत्पणो दण्डः, पणमूल्यं द्विगुणो, द्विपणमूल्यं द्विशतः
sārabhāṇḍam ity asārabhāṇḍaṃ tajjātam ity atajjātaṃ rādhāyuktam ity upadhiyuktaṃ samudgaparivartimaṃ vā vikrayādhānaṃ nayato hīnamūlyaṃ catuṣpañcāśatpaṇo daṇḍaḥ, paṇamūlyaṃ dviguṇo, dvipaṇamūlyaṃ dviśataḥ
4.2.17
तेनार्घवृद्धौ दण्डवृद्धिर् व्याख्याता
tenārghavṛddhau daṇḍavṛddhir vyākhyātā
4.2.18
कारुशिल्पिनां कर्मगुणापकर्षम् आजीवं विक्रयक्रयोपघातं वा सम्भूय समुत्थापयतां सहस्रं दण्डः
kāruśilpināṃ karmaguṇāpakarṣam ājīvaṃ vikrayakrayopaghātaṃ vā sambhūya samutthāpayatāṃ sahasraṃ daṇḍaḥ
4.2.19
वैदेहकानां वा सम्भूय पण्यम् अवरुन्धताम् अनर्घेण विक्रीणतां वा सहस्रं दण्डः
vaidehakānāṃ vā sambhūya paṇyam avarundhatām anargheṇa vikrīṇatāṃ vā sahasraṃ daṇḍaḥ
4.2.20
तुलामानान्तरम् अर्घवर्णान्तरं वा धरकस्य मायकस्य वा पणमूल्याद् अष्टभागं हस्तदोषेणाचरतो द्विशतो दण्डः
tulāmānāntaram arghavarṇāntaraṃ vā dharakasya māyakasya vā paṇamūlyād aṣṭabhāgaṃ hastadoṣeṇācarato dviśato daṇḍaḥ
4.2.21
तेन द्विशतोत्तरा दण्डवृद्धिर् व्याख्याता
tena dviśatottarā daṇḍavṛddhir vyākhyātā
4.2.22
धान्यस्नेहक्षारलवणगन्धभैषज्यद्रव्याणां समवर्णोपधाने द्वादशपणो दण्डः
dhānyasnehakṣāralavaṇagandhabhaiṣajyadravyāṇāṃ samavarṇopadhāne dvādaśapaṇo daṇḍaḥ
4.2.23
यन्निषृष्टम् उपजीवेयुस् तद् एषां दिवससंजातं संख्याय वणिक् स्थापयेत्
yanniṣṛṣṭam upajīveyus tad eṣāṃ divasasaṃjātaṃ saṃkhyāya vaṇik sthāpayet
4.2.24
क्रेतृविक्रेत्रोर् अन्तरपतितम् आदायाद् अन्यद् भवति
kretṛvikretror antarapatitam ādāyād anyad bhavati
4.2.25
तेन धान्यपण्यनिचयांश् चानुज्ञाताः कुर्युः
tena dhānyapaṇyanicayāṃś cānujñātāḥ kuryuḥ
4.2.26
अन्यथानिचितम् एषां पण्याध्यक्षो गृह्णीयात्
anyathānicitam eṣāṃ paṇyādhyakṣo gṛhṇīyāt
4.2.27
तेन धान्यपण्यविक्रये व्यवहरेतानुग्रहेण प्रजानाम्
tena dhānyapaṇyavikraye vyavaharetānugraheṇa prajānām
4.2.28
अनुज्ञातक्रयाद् उपरि चैषां स्वदेशीयानां पण्यानां पञ्चकं शतम् आजीवं स्थापयेत्, परदेशीयानां दशकम्
anujñātakrayād upari caiṣāṃ svadeśīyānāṃ paṇyānāṃ pañcakaṃ śatam ājīvaṃ sthāpayet, paradeśīyānāṃ daśakam
4.2.29
ततः परम् अर्घं वर्धयतां क्रये विक्रये वा भावयतां पणशते पञ्चपणाद् द्विशतो दण्डः
tataḥ param arghaṃ vardhayatāṃ kraye vikraye vā bhāvayatāṃ paṇaśate pañcapaṇād dviśato daṇḍaḥ
4.2.30
तेनार्घवृद्धौ दण्डवृद्धिर् व्याख्याता
tenārghavṛddhau daṇḍavṛddhir vyākhyātā
4.2.31
सम्भूयक्रये चैषाम् अविक्रीते नान्यं सम्भूयक्रयं दद्यात्
sambhūyakraye caiṣām avikrīte nānyaṃ sambhūyakrayaṃ dadyāt
4.2.32
पण्योपघाते चैषाम् अनुग्रहं कुर्यात्
paṇyopaghāte caiṣām anugrahaṃ kuryāt
4.2.33
पण्यबाहुल्यात् पण्याध्यक्षः सर्वपण्यान्य् एकमुखानि विक्रीणीत
paṇyabāhulyāt paṇyādhyakṣaḥ sarvapaṇyāny ekamukhāni vikrīṇīta
4.2.34
तेष्व् अविक्रीतेषु नान्ये विक्रीणीरन्
teṣv avikrīteṣu nānye vikrīṇīran
4.2.35
तानि दिवसवेतनेन विक्रीणीरन्न् अनुग्रहेण प्रजानाम् // कz04.2.36अब्/ देशकालान्तरितानां तु पण्यानां प्रक्षेपं पण्यनिष्पत्तिं शुल्कं वृद्धिम् अवक्रयम् / कz04.2.36च्द्/ व्ययान् अन्यांश् च संख्याय स्थापयेद् अर्घम् अर्घवित् //ए (ऋएमेदिअल् मेअसुरेस् दुरिन्ग् चलमितिएस्)
tāni divasavetanena vikrīṇīrann anugraheṇa prajānām // kaz04.2.36ab/ deśakālāntaritānāṃ tu paṇyānāṃ prakṣepaṃ paṇyaniṣpattiṃ śulkaṃ vṛddhim avakrayam / kaz04.2.36cd/ vyayān anyāṃś ca saṃkhyāya sthāpayed argham arghavit //e (ṛemedial measures during calamities)
Chapter 3 — enumeration of sections and books
4.3.1
दैवान्य् अष्टौ महाभयानि अग्निर् उदकं व्याधिर् दुर्भिक्षं मूषिका व्यालाः सर्पा रक्षांसीति
daivāny aṣṭau mahābhayāni agnir udakaṃ vyādhir durbhikṣaṃ mūṣikā vyālāḥ sarpā rakṣāṃsīti
4.3.2
तेभ्यो जनपदं रक्षेत्
tebhyo janapadaṃ rakṣet
4.3.3
ग्रीष्मे बहिरधिश्रयणं ग्रामाः कुर्युः, दशमूलीसंग्रहेणाधिष्ठिता वा
grīṣme bahiradhiśrayaṇaṃ grāmāḥ kuryuḥ, daśamūlīsaṃgraheṇādhiṣṭhitā vā
4.3.4
नागरिकप्रणिधाव् अग्निप्रतिषेधो व्याख्यातः, निशान्तप्रणिधौ राजपरिग्रहे च
nāgarikapraṇidhāv agnipratiṣedho vyākhyātaḥ, niśāntapraṇidhau rājaparigrahe ca
4.3.5
बलिहोमस्वस्तिवाचनैः पर्वसु चाग्निपूजाः कारयेत्
balihomasvastivācanaiḥ parvasu cāgnipūjāḥ kārayet
4.3.6
वर्षारात्रम् आनूपग्रामाः पूरवेलाम् उत्सृज्य वसेयुः
varṣārātram ānūpagrāmāḥ pūravelām utsṛjya vaseyuḥ
4.3.7
काष्ठवेणुनावश् चोपगृह्णीयुः
kāṣṭhaveṇunāvaś copagṛhṇīyuḥ
4.3.8
उह्यमानम् अलाबुदृतिप्लवगण्डिकावेणिकाभिस् तारयेयुः
uhyamānam alābudṛtiplavagaṇḍikāveṇikābhis tārayeyuḥ
4.3.9
अनभिसरतां द्वादशपणो दण्डः, अन्यत्र प्लवहीनेभ्यः
anabhisaratāṃ dvādaśapaṇo daṇḍaḥ, anyatra plavahīnebhyaḥ
4.3.10
पर्वसु च नदीपूजाः कारयेत्
parvasu ca nadīpūjāḥ kārayet
4.3.11
मायायोगविदो वेदविदो वा वर्षम् अभिचरेयुः
māyāyogavido vedavido vā varṣam abhicareyuḥ
4.3.12
वर्षावग्रहे शचीनाथगङ्गापर्वतमहाकच्छपूजाः कारयेत्
varṣāvagrahe śacīnāthagaṅgāparvatamahākacchapūjāḥ kārayet
4.3.13
व्याधिभयम् औपनिषदिकैः प्रतीकारैः प्रतिकुर्युः, औषधैश् चिकित्सकाः शान्तिप्रायश्चित्तैर् वा सिद्धतापसाः
vyādhibhayam aupaniṣadikaiḥ pratīkāraiḥ pratikuryuḥ, auṣadhaiś cikitsakāḥ śāntiprāyaścittair vā siddhatāpasāḥ
4.3.14
तेन मरको व्याख्यातः
tena marako vyākhyātaḥ
4.3.15
तीर्थाभिषेचनं महाकच्छवर्धनं गवां श्मशानावदोहनं कबन्धदहनं देवरात्रिं च कारयेत्
tīrthābhiṣecanaṃ mahākacchavardhanaṃ gavāṃ śmaśānāvadohanaṃ kabandhadahanaṃ devarātriṃ ca kārayet
4.3.16
पशुव्याधिमरके स्थानार्थनीराजनं स्वदैवतपूजनं च कारयेत्
paśuvyādhimarake sthānārthanīrājanaṃ svadaivatapūjanaṃ ca kārayet
4.3.17
दुर्भिक्षे राजा बीजभक्तोपग्रहं कृत्वानुग्रहं कुर्यात्, दुर्गसेतुकर्म वा भक्तानुग्रहेण, भक्तसंविभागं वा, देशनिक्षेपं वा
durbhikṣe rājā bījabhaktopagrahaṃ kṛtvānugrahaṃ kuryāt, durgasetukarma vā bhaktānugraheṇa, bhaktasaṃvibhāgaṃ vā, deśanikṣepaṃ vā
4.3.18
मित्राणि वा व्यपाश्रयेत, कर्शनं वमनं वा कुर्यात्
mitrāṇi vā vyapāśrayeta, karśanaṃ vamanaṃ vā kuryāt
4.3.19
निष्पन्नसस्यम् अन्यविषयं वा सजनपदो यायात्, समुद्रसरस्तटाकानि वा संश्रयेत
niṣpannasasyam anyaviṣayaṃ vā sajanapado yāyāt, samudrasarastaṭākāni vā saṃśrayeta
4.3.20
धान्यशाकमूलफलावापान् वा सेतुषु कुर्वीत, मृगपशुपक्षिव्यालमत्स्यारम्भान् वा
dhānyaśākamūlaphalāvāpān vā setuṣu kurvīta, mṛgapaśupakṣivyālamatsyārambhān vā
4.3.21
मूषिकभये मार्जारनकुलोत्सर्गः
mūṣikabhaye mārjāranakulotsargaḥ
4.3.22
तेषां ग्रहणहिंसायां द्वादशपणो दण्डः, शुनाम् अनिग्रहे चान्यत्रारण्यचरेभ्यः
teṣāṃ grahaṇahiṃsāyāṃ dvādaśapaṇo daṇḍaḥ, śunām anigrahe cānyatrāraṇyacarebhyaḥ
4.3.23
स्नुहिक्षीरलिप्तानि धान्यानि विसृजेद्, उपनिषद्योगयुक्तानि वा
snuhikṣīraliptāni dhānyāni visṛjed, upaniṣadyogayuktāni vā
4.3.24
मूषिककरं वा प्रयुञ्जीत
mūṣikakaraṃ vā prayuñjīta
4.3.25
शान्तिं वा सिद्धतापसाः कुर्युः
śāntiṃ vā siddhatāpasāḥ kuryuḥ
4.3.26
पर्वसु च मूषिकपूजाः कारयेत्
parvasu ca mūṣikapūjāḥ kārayet
4.3.27
तेन शलभपक्षिक्रिमिभयप्रतीकारा व्याख्याताः
tena śalabhapakṣikrimibhayapratīkārā vyākhyātāḥ
4.3.28
व्यालभये मदनरसयुक्तानि पशुशवानि प्रसृजेत्, मदनकोद्रवपूर्णान्य् औदर्याणि वा
vyālabhaye madanarasayuktāni paśuśavāni prasṛjet, madanakodravapūrṇāny audaryāṇi vā
4.3.29
लुब्धकाः श्वगणिनो वा कूटपञ्जरावपातैश् चरेयुः
lubdhakāḥ śvagaṇino vā kūṭapañjarāvapātaiś careyuḥ
4.3.30
आवरणिनः शस्त्रपाणयो व्यालान् अभिहन्युः
āvaraṇinaḥ śastrapāṇayo vyālān abhihanyuḥ
4.3.31
अनभिसर्तुर् द्वादशपणो दण्डः
anabhisartur dvādaśapaṇo daṇḍaḥ
4.3.32
स एव लाभो व्यालघातिनः
sa eva lābho vyālaghātinaḥ
4.3.33
पर्वसु च पर्वतपूजाः कारयेत्
parvasu ca parvatapūjāḥ kārayet
4.3.34
तेन मृगपशुपक्षिसंघग्राहप्रतीकारा व्याख्याताः
tena mṛgapaśupakṣisaṃghagrāhapratīkārā vyākhyātāḥ
4.3.35
सर्पभये मन्त्रैर् ओषधिभिश् च जाङ्गुलीविदश् चरेयुः
sarpabhaye mantrair oṣadhibhiś ca jāṅgulīvidaś careyuḥ
4.3.36
सम्भूय वापि सर्पान् हन्युः
sambhūya vāpi sarpān hanyuḥ
4.3.37
अथर्ववेदविदो वाभिचरेयुः
atharvavedavido vābhicareyuḥ
4.3.38
पर्वसु च नागपूजाः कारयेत्
parvasu ca nāgapūjāḥ kārayet
4.3.39
तेनोदकप्राणिभयप्रतीकारा व्याख्याताः
tenodakaprāṇibhayapratīkārā vyākhyātāḥ
4.3.40
रक्षोभये रक्षोघ्नान्य् अथर्ववेदविदो मायायोगविदो वा कर्माणि कुर्युः
rakṣobhaye rakṣoghnāny atharvavedavido māyāyogavido vā karmāṇi kuryuḥ
4.3.41
पर्वसु च वितर्दिच्छत्रोल्लोपिकाहस्तपताकाच्छागोपहारैश् चैत्यपूजाः कारयेत्
parvasu ca vitardicchatrollopikāhastapatākācchāgopahāraiś caityapūjāḥ kārayet
4.3.42
"चरुं वश् चरामः" इत्य् एवं सर्वभयेष्व् अहोरात्रं चरेयुः
"caruṃ vaś carāmaḥ" ity evaṃ sarvabhayeṣv ahorātraṃ careyuḥ
4.3.43
सर्वत्र चोपहतान् पितेवानुगृह्णीयात् // कz04.3.44अब्/ मायायोगविदस् तस्माद् विषये सिद्धतापसाः / कz04.3.44च्द्/ वसेयुः पूजिता राज्ञा दैवापत्प्रतिकारिणः //ए (ङुअर्दिन्ग् अगैन्स्त् पेर्सोन्स् wइथ् सेच्रेत् मेअन्स् ओf इन्चोमे)
sarvatra copahatān pitevānugṛhṇīyāt // kaz04.3.44ab/ māyāyogavidas tasmād viṣaye siddhatāpasāḥ / kaz04.3.44cd/ vaseyuḥ pūjitā rājñā daivāpatpratikāriṇaḥ //e (ṅuarding against persons with secret means of income)
Chapter 4 — enumeration of sections and books
4.4.1
समाहर्तृप्रणिधौ जनपदरक्षणम् उक्तम्
samāhartṛpraṇidhau janapadarakṣaṇam uktam
4.4.2
तस्य कण्टकशोधनं वक्ष्यामः
tasya kaṇṭakaśodhanaṃ vakṣyāmaḥ
4.4.3
समाहर्ता जनपदे सिद्धतापसप्रव्रजितचक्रचरचारणकुहकप्रच्छन्दककार्तान्तिकनैमित्तिकमौहूर्तिकचिकित्सकोन्मत्तमूकबधिरजडान्धवैदेहककारुशिल्पिकुशीलववेशशौण्डिकापूपिकपाक्वमांसिकौदनिकव्यञ्जनान् प्रणिदध्यात्
samāhartā janapade siddhatāpasapravrajitacakracaracāraṇakuhakapracchandakakārtāntikanaimittikamauhūrtikacikitsakonmattamūkabadhirajaḍāndhavaidehakakāruśilpikuśīlavaveśaśauṇḍikāpūpikapākvamāṃsikaudanikavyañjanān praṇidadhyāt
4.4.4
ते ग्रामाणाम् अध्यक्षाणां च शौचाशौचं विद्युः
te grāmāṇām adhyakṣāṇāṃ ca śaucāśaucaṃ vidyuḥ
4.4.5
यं चात्र गूढाजीविनं शङ्केत तं सत्त्रिणापसर्पयेत्
yaṃ cātra gūḍhājīvinaṃ śaṅketa taṃ sattriṇāpasarpayet
4.4.6
धर्मस्थं विश्वासोपगतं सत्त्री ब्रूयात् "असौ मे बन्धुर् अभियुक्तः, तस्यायम् अनर्थः प्रतिक्रियताम्, अयं चार्थः प्रतिगृह्यताम्" इति
dharmasthaṃ viśvāsopagataṃ sattrī brūyāt "asau me bandhur abhiyuktaḥ, tasyāyam anarthaḥ pratikriyatām, ayaṃ cārthaḥ pratigṛhyatām" iti
4.4.7
स चेत् तथा कुर्याद् उपदाग्राहक इति प्रवास्येत
sa cet tathā kuryād upadāgrāhaka iti pravāsyeta
4.4.8
तेन प्रदेष्टारो व्याख्याताः
tena pradeṣṭāro vyākhyātāḥ
4.4.9
ग्रामकूटम् अध्यक्षं वा सत्त्री ब्रूयात् "असौ जाल्मः प्रभूतद्रव्यः, तस्यायम् अनर्थः, तेनैनम् आहारयस्व" इति
grāmakūṭam adhyakṣaṃ vā sattrī brūyāt "asau jālmaḥ prabhūtadravyaḥ, tasyāyam anarthaḥ, tenainam āhārayasva" iti
4.4.10
स चेत् तथा कुर्याद् उत्कोचक इति प्रवास्येत
sa cet tathā kuryād utkocaka iti pravāsyeta
4.4.11
कृतकाभियुक्तो वा कूटसाक्षिणोअभिज्ञातानर्थवैपुल्येनारभेत
kṛtakābhiyukto vā kūṭasākṣiṇoabhijñātānarthavaipulyenārabheta
4.4.12
ते चेत् तथा कुर्युः कूटसाक्षिण इति प्रवास्येरन्
te cet tathā kuryuḥ kūṭasākṣiṇa iti pravāsyeran
4.4.13
तेन कूटश्रावणकारका व्याख्याताः
tena kūṭaśrāvaṇakārakā vyākhyātāḥ
4.4.14
यं वा मन्त्रयोगमूलकर्मभिः श्माशानिकैर् वा संवदनकरकं मन्येत तं सत्त्री ब्रूयात् "अमुष्य भार्यां स्नुषां दुहितरं वा कामये, सा मां प्रतिकामयताम्, अयं चार्थः प्रतिगृह्यताम्" इति
yaṃ vā mantrayogamūlakarmabhiḥ śmāśānikair vā saṃvadanakarakaṃ manyeta taṃ sattrī brūyāt "amuṣya bhāryāṃ snuṣāṃ duhitaraṃ vā kāmaye, sā māṃ pratikāmayatām, ayaṃ cārthaḥ pratigṛhyatām" iti
4.4.15
स चेत् तथा कुर्यात् संवदनकारक इति प्रवास्येत
sa cet tathā kuryāt saṃvadanakāraka iti pravāsyeta
4.4.16
तेन कृत्याभिचारशीलौ व्याख्यातौ
tena kṛtyābhicāraśīlau vyākhyātau
4.4.17
यं वा रसस्य कर्तारं क्रेतारं विक्रेतारं भैषज्याहारव्यवहारिणं वा रसदं मन्येत तं सत्त्री ब्रूयात् "असौ मे शत्रुः, तस्योपघातः क्रियताम्, अयं चार्थः प्रतिगृह्यताम्" इति
yaṃ vā rasasya kartāraṃ kretāraṃ vikretāraṃ bhaiṣajyāhāravyavahāriṇaṃ vā rasadaṃ manyeta taṃ sattrī brūyāt "asau me śatruḥ, tasyopaghātaḥ kriyatām, ayaṃ cārthaḥ pratigṛhyatām" iti
4.4.18
स चेत् तथा कुर्याद् रसद इति प्रवास्येत
sa cet tathā kuryād rasada iti pravāsyeta
4.4.19
तेन मदनयोगव्यवहारी व्याख्यातः
tena madanayogavyavahārī vyākhyātaḥ
4.4.20
यं वा नानालोहक्षाराणाम् अङ्गारभस्मासंदंशमुष्टिकाधिकरणीबिम्बटङ्कमूषाणाम् अभीक्ष्णक्रेतारं मषीभस्मधूमदिग्धहस्तवस्त्रलिङ्गं कर्मारोपकरणसंसर्गं कूटरूपकारकं मन्येत तं सत्त्री शिष्यत्वेन संव्यवहारेण चानुप्रविश्य प्रज्ञापयेत्
yaṃ vā nānālohakṣārāṇām aṅgārabhasmāsaṃdaṃśamuṣṭikādhikaraṇībimbaṭaṅkamūṣāṇām abhīkṣṇakretāraṃ maṣībhasmadhūmadigdhahastavastraliṅgaṃ karmāropakaraṇasaṃsargaṃ kūṭarūpakārakaṃ manyeta taṃ sattrī śiṣyatvena saṃvyavahāreṇa cānupraviśya prajñāpayet
4.4.21
प्रज्ञातः कूटरूपकारक इति प्रवास्येत
prajñātaḥ kūṭarūpakāraka iti pravāsyeta
4.4.22
तेन रागस्यापहर्ता कूटसुवर्णव्यवहारी च व्याख्यातः // कz04.4.23अब्/ आरब्धारस् तु हिंसायां गूढाजीवास् त्रयोदश / कz04.4.23च्द्/ प्रवास्या निष्क्रयार्थं वा दद्युर् दोषविशेषतः //ए (डेतेच्तिओन् ओf च्रिमिनल्स् थ्रोउघ् सेच्रेत् अगेन्त्स् इन् थे दिस्गुइसे ओf होल्य् मेन्)
tena rāgasyāpahartā kūṭasuvarṇavyavahārī ca vyākhyātaḥ // kaz04.4.23ab/ ārabdhāras tu hiṃsāyāṃ gūḍhājīvās trayodaśa / kaz04.4.23cd/ pravāsyā niṣkrayārthaṃ vā dadyur doṣaviśeṣataḥ //e (ḍetection of criminals through secret agents in the disguise of holy men)
4.4.46
तेन दोषेणेतरे नियन्तव्याः
tena doṣeṇetare niyantavyāḥ
Chapter 5 — enumeration of sections and books
4.5.1
सत्त्रिप्रयोगाद् ऊर्ध्वं सिद्धव्यञ्जना माणवान् माणवविद्याभिः प्रलोभयेयुः, प्रस्वापनान्तर्धानद्वारापोहमन्त्रेण प्रतिरोधकान्, संवदनमन्त्रेण पारतल्पिकान्
sattriprayogād ūrdhvaṃ siddhavyañjanā māṇavān māṇavavidyābhiḥ pralobhayeyuḥ, prasvāpanāntardhānadvārāpohamantreṇa pratirodhakān, saṃvadanamantreṇa pāratalpikān
4.5.2
तेषां कृतोत्साहानां महान्तं संघम् आदाय रात्राव् अन्यं ग्रामम् उद्दिश्यान्यं ग्रामं कृतकस्त्रीपुरुषं गत्वा ब्रूयुः "इहैव विद्याप्रभावो दृश्यतां, कृच्छ्रः परग्रामो गन्तुम्" इति
teṣāṃ kṛtotsāhānāṃ mahāntaṃ saṃgham ādāya rātrāv anyaṃ grāmam uddiśyānyaṃ grāmaṃ kṛtakastrīpuruṣaṃ gatvā brūyuḥ "ihaiva vidyāprabhāvo dṛśyatāṃ, kṛcchraḥ paragrāmo gantum" iti
4.5.3
ततो द्वारापोहमन्त्रेण द्वाराण्य् अपोह्य "प्रविश्यताम्" इति ब्रूयुः
tato dvārāpohamantreṇa dvārāṇy apohya "praviśyatām" iti brūyuḥ
4.5.4
अन्तर्धानमन्त्रेण जाग्रताम् आरक्षिणां मध्येन माणवान् अतिक्रामयेयुः
antardhānamantreṇa jāgratām ārakṣiṇāṃ madhyena māṇavān atikrāmayeyuḥ
4.5.5
प्रस्वापनमन्त्रेण प्रस्वापयित्वा रक्षिणः शयाभिर् माणवैः संचारयेयुः
prasvāpanamantreṇa prasvāpayitvā rakṣiṇaḥ śayābhir māṇavaiḥ saṃcārayeyuḥ
4.5.6
संवदनमन्त्रेण भार्याव्यञ्जनाः परेषां माणवैः सम्मोदयेयुः
saṃvadanamantreṇa bhāryāvyañjanāḥ pareṣāṃ māṇavaiḥ sammodayeyuḥ
4.5.7
उपलब्धविद्याप्रभावाणां पुरश्चरणाद्य् आदिशेयुर् अभिज्ञानार्थम्
upalabdhavidyāprabhāvāṇāṃ puraścaraṇādy ādiśeyur abhijñānārtham
4.5.8
कृतलक्षणद्रव्येषु वा वेश्मसु कर्म कारयेयुः
kṛtalakṣaṇadravyeṣu vā veśmasu karma kārayeyuḥ
4.5.9
अनुप्रविष्टा वैकत्र ग्राहयेयुः
anupraviṣṭā vaikatra grāhayeyuḥ
4.5.10
कृतलक्षणद्रव्यक्रयविक्रयाधानेषु योगसुरामत्तान् वा ग्राहयेयुः
kṛtalakṣaṇadravyakrayavikrayādhāneṣu yogasurāmattān vā grāhayeyuḥ
4.5.11
गृहीतान् पूर्वापदानसहायान् अनुयुञ्जीत
gṛhītān pūrvāpadānasahāyān anuyuñjīta
4.5.12
पुराणचोरव्यञ्जना वा चोरान् अनुप्रविष्टास् तथैव कर्म कारयेयुर् ग्राहयेयुश् च
purāṇacoravyañjanā vā corān anupraviṣṭās tathaiva karma kārayeyur grāhayeyuś ca
4.5.13
गृहीतान् समाहर्ता पौरजानपदानां दर्शयेत् "चोरग्रहणीं विद्याम् अधीते राजा, तस्योपदेशाद् इमे चोरा गृहीताः, भूयश् च ग्रहीष्यामि, वारयितव्यो वः स्वजनः पापाचारह्^" इति
gṛhītān samāhartā paurajānapadānāṃ darśayet "coragrahaṇīṃ vidyām adhīte rājā, tasyopadeśād ime corā gṛhītāḥ, bhūyaś ca grahīṣyāmi, vārayitavyo vaḥ svajanaḥ pāpācārah^" iti
4.5.14
यं चात्रापसर्पोपदेशेन शम्याप्रतोदादीनाम् अपहर्तारं जानीयात् तम् एषां प्रत्यादिशेत् "एष राज्ञः प्रभावः" इति
yaṃ cātrāpasarpopadeśena śamyāpratodādīnām apahartāraṃ jānīyāt tam eṣāṃ pratyādiśet "eṣa rājñaḥ prabhāvaḥ" iti
4.5.15
पुराणचोरगोपालकव्याधश्वगणिनश् च वनचोराटविकान् अनुप्रविष्टाः प्रभूतकूटहिरण्यकुप्यभाण्डेषु सार्थव्रजग्रामेष्व् एनान् अभियोजयेयुः
purāṇacoragopālakavyādhaśvagaṇinaś ca vanacorāṭavikān anupraviṣṭāḥ prabhūtakūṭahiraṇyakupyabhāṇḍeṣu sārthavrajagrāmeṣv enān abhiyojayeyuḥ
4.5.16
अभियोगे गूढबलैर् घातयेयुः, मदनरसयुक्तेन वा पथ्यदनेन
abhiyoge gūḍhabalair ghātayeyuḥ, madanarasayuktena vā pathyadanena
4.5.17
गृहीतलोप्त्रभारान् आयतगतपरिश्रान्तान् प्रस्वपतः प्रहवणेषु योगसुरामत्तान् वा ग्राहयेयुः // कz04.5.18अब्/ पूर्ववच् च गृहीत्वैनान् समाहर्ता प्ररूपयेत् / कz04.5.18च्द्/ सर्वज्ञख्यापनं राज्ञः कारयन् राष्ट्रवासिषु //ए (अर्रेस्त् ओन् सुस्पिचिओन्, wइथ् थे स्तोलेन् अर्तिच्ले अन्द् ब्य् इन्दिचतिओन्स् ओf थे अच्त्)
gṛhītaloptrabhārān āyatagatapariśrāntān prasvapataḥ prahavaṇeṣu yogasurāmattān vā grāhayeyuḥ // kaz04.5.18ab/ pūrvavac ca gṛhītvainān samāhartā prarūpayet / kaz04.5.18cd/ sarvajñakhyāpanaṃ rājñaḥ kārayan rāṣṭravāsiṣu //e (arrest on suspicion, with the stolen article and by indications of the act)
Chapter 6 — enumeration of sections and books
4.6.1
सिद्धप्रयोगाद् ऊर्ध्वं शङ्कारूपकर्माभिग्रहः
siddhaprayogād ūrdhvaṃ śaṅkārūpakarmābhigrahaḥ
4.6.2a
क्षीणदायकुटुम्बम्, अल्पनिर्वेशं, विपरीतदेशजातिगोत्रनामकर्मापदेशं, प्रच्छन्नवृत्तिकर्माणं,-
kṣīṇadāyakuṭumbam, alpanirveśaṃ, viparītadeśajātigotranāmakarmāpadeśaṃ, pracchannavṛttikarmāṇaṃ,-
4.6.2b
मांससुराभक्ष्यभोजनगन्धमाल्यवस्त्रविभूषणेषु प्रसक्तम्, अतिव्ययकर्तारं, पुंश्चलीद्यूतशौण्डिकेषु प्रसक्तम्,-
māṃsasurābhakṣyabhojanagandhamālyavastravibhūṣaṇeṣu prasaktam, ativyayakartāraṃ, puṃścalīdyūtaśauṇḍikeṣu prasaktam,-
4.6.2c
अभीक्ष्णप्रवासिनम्, अविज्ञातस्थानगमनम्, एकान्तारण्यनिष्कुटविकालचारिणं, प्रच्छन्ने सामिषे वा देशे बहुमन्त्रसंनिपातं,-
abhīkṣṇapravāsinam, avijñātasthānagamanam, ekāntāraṇyaniṣkuṭavikālacāriṇaṃ, pracchanne sāmiṣe vā deśe bahumantrasaṃnipātaṃ,-
4.6.2d
सद्यःक्षतव्रणानां गूढप्रतीकारकारयितारम्, अन्तर्गृहनित्यम्, अभ्यधिगन्तारं, कान्तापरं,-
sadyaḥkṣatavraṇānāṃ gūḍhapratīkārakārayitāram, antargṛhanityam, abhyadhigantāraṃ, kāntāparaṃ,-
4.6.2e
परपरिग्रहाणां परस्त्रीद्रव्यवेश्मनाम् अभीक्ष्णप्रष्टारं, कुत्सितकर्मशास्त्रोपकरणसंसर्गं,-
paraparigrahāṇāṃ parastrīdravyaveśmanām abhīkṣṇapraṣṭāraṃ, kutsitakarmaśāstropakaraṇasaṃsargaṃ,-
4.6.2f
विरात्रे छन्नकुड्यच्छायासंचारिणं, विरूपद्रव्याणाम् अदेशकालविक्रेतारं, जातवैरशयं, हीनकर्मजातिं,-
virātre channakuḍyacchāyāsaṃcāriṇaṃ, virūpadravyāṇām adeśakālavikretāraṃ, jātavairaśayaṃ, hīnakarmajātiṃ,-
4.6.2g
विगूहमानरूपं, लिङ्गेनालिङ्गिनं, लिङ्गिनं वा भिन्नाचारं, पूर्वकृतापदानं, स्वकर्मभिर् अपदिष्टं,-
vigūhamānarūpaṃ, liṅgenāliṅginaṃ, liṅginaṃ vā bhinnācāraṃ, pūrvakṛtāpadānaṃ, svakarmabhir apadiṣṭaṃ,-
4.6.2h
नागरिकमहामात्रदर्शने गुहमानम् अपसरन्तम् अनुच्छ्वासोपवेशिनम् आविग्नं शुष्कभिन्नस्वरमुखवर्णं,-
nāgarikamahāmātradarśane guhamānam apasarantam anucchvāsopaveśinam āvignaṃ śuṣkabhinnasvaramukhavarṇaṃ,-
4.6.2i
शस्त्रहस्तमनुष्यसम्पातत्रासिनं, हिंस्रस्तेननिधिनिक्षेपापहारपरप्रयोगगूढाजीविनाम् अन्यतमं शङ्केत // इति शङ्काभिग्रहः
śastrahastamanuṣyasampātatrāsinaṃ, hiṃsrastenanidhinikṣepāpahāraparaprayogagūḍhājīvinām anyatamaṃ śaṅketa // iti śaṅkābhigrahaḥ
4.6.3
रूपाभिग्रहस् तु नष्टापहृतम् अविद्यमानं तज्जातव्यवहारिषु निवेदयेत्
rūpābhigrahas tu naṣṭāpahṛtam avidyamānaṃ tajjātavyavahāriṣu nivedayet
4.6.4
तच् चेन् निवेदितम् आसाद्य प्रच्छादयेयुः साचिव्यकरदोषम् आप्नुयुः //04.6.05/ अजानन्तोअस्य द्रव्यस्यातिसर्गेण मुच्येरन्
tac cen niveditam āsādya pracchādayeyuḥ sācivyakaradoṣam āpnuyuḥ //04.6.05/ ajānantoasya dravyasyātisargeṇa mucyeran
4.6.6
न चानिवेद्य संस्थाध्यक्षस्य पुराणभाण्डानाम् आधानं विक्रयं वा कुर्युः
na cānivedya saṃsthādhyakṣasya purāṇabhāṇḍānām ādhānaṃ vikrayaṃ vā kuryuḥ
4.6.7
तच् चेन् निवेदितम् आसाद्येत, रूपाभिगृहीतम् आगमं पृच्छेत् "कुतस् ते लब्धम्" इति
tac cen niveditam āsādyeta, rūpābhigṛhītam āgamaṃ pṛcchet "kutas te labdham" iti
4.6.8
स चेत् ब्रूयात् "दायाद्याद् अवाप्तम्, अमुष्माल् लब्धं क्रीतं कारितम् आधिप्रच्छन्नम्, अयम् अस्य देशः कालश् चोपसम्प्राप्तेः, अयम् अस्यार्घः प्रमाणं लक्षणं मूल्यं च" इति, तस्यागमसमाधौ मुच्येत
sa cet brūyāt "dāyādyād avāptam, amuṣmāl labdhaṃ krītaṃ kāritam ādhipracchannam, ayam asya deśaḥ kālaś copasamprāpteḥ, ayam asyārghaḥ pramāṇaṃ lakṣaṇaṃ mūlyaṃ ca" iti, tasyāgamasamādhau mucyeta
4.6.9
नाष्टिकश् चेत् तद् एव प्रतिसंदध्यात्, यस्या पूर्वो दीर्घश् च परिभोगः शुचिर् वा देशस् तस्य द्रव्यम् इति विद्यात्
nāṣṭikaś cet tad eva pratisaṃdadhyāt, yasyā pūrvo dīrghaś ca paribhogaḥ śucir vā deśas tasya dravyam iti vidyāt
4.6.10
चतुष्पदद्विपदानाम् अपि हि रूपलिङ्गसामान्यं भवति, किम् अङ्ग पुनर् एकयोनिद्रव्यकर्तृप्रसूतानां कुप्याभरणभाण्डानाम् इति
catuṣpadadvipadānām api hi rūpaliṅgasāmānyaṃ bhavati, kim aṅga punar ekayonidravyakartṛprasūtānāṃ kupyābharaṇabhāṇḍānām iti
4.6.11
स चेद् ब्रूयात् "याचितकम् अवक्रीतकम् आहितकं निक्षेपम् उपनिधिं वैयावृत्यकर्म वामुष्य" इति, तस्यापसारप्रतिसंधानेन मुच्येत
sa ced brūyāt "yācitakam avakrītakam āhitakaṃ nikṣepam upanidhiṃ vaiyāvṛtyakarma vāmuṣya" iti, tasyāpasārapratisaṃdhānena mucyeta
4.6.12
"नैवम्" इत्य् अपसारो वा ब्रूयात्, रूपाभिगृहीतः परस्य दानकारणम् आत्मनः प्रतिग्रहकारणम् उपलिङ्गनं वा दायकदापकनिबन्धकप्रतिग्राहकोपद्रष्टृभिर् उपश्रोतृभिर् वा प्रतिसमानयेत्
"naivam" ity apasāro vā brūyāt, rūpābhigṛhītaḥ parasya dānakāraṇam ātmanaḥ pratigrahakāraṇam upaliṅganaṃ vā dāyakadāpakanibandhakapratigrāhakopadraṣṭṛbhir upaśrotṛbhir vā pratisamānayet
4.6.13
उज्झितप्रनष्टनिष्पतितोपलब्धस्य देशकाललाभोपलिङ्गनेन शुद्धिः
ujjhitapranaṣṭaniṣpatitopalabdhasya deśakālalābhopaliṅganena śuddhiḥ
4.6.14
अशुद्धस् तच् च तावच् च दण्डं दद्यात्
aśuddhas tac ca tāvac ca daṇḍaṃ dadyāt
4.6.15
अन्यथा स्तेयदण्डं भजेत // इति रूपाभिग्रहः
anyathā steyadaṇḍaṃ bhajeta // iti rūpābhigrahaḥ
4.6.16
कर्माभिग्रहस् तु मुषितवेश्मनः प्रवेशनिष्कसनम् अद्वारेण, द्वारस्य संधिना बीजेन वा वेधम्, उत्तमागारस्य जालवातायननीप्रवेधम्, आरोहणावतरणे च कुड्यस्य वेधम्, उपखननं वा गूढद्रव्यनिक्षेपणग्रहणोपायम्, उपदेशोपलभ्यम् अभ्यन्तरच्छेदोत्करपरिमर्दोपकरणम् अभ्यन्तरकृतं विद्यात्
karmābhigrahas tu muṣitaveśmanaḥ praveśaniṣkasanam advāreṇa, dvārasya saṃdhinā bījena vā vedham, uttamāgārasya jālavātāyananīpravedham, ārohaṇāvataraṇe ca kuḍyasya vedham, upakhananaṃ vā gūḍhadravyanikṣepaṇagrahaṇopāyam, upadeśopalabhyam abhyantaracchedotkaraparimardopakaraṇam abhyantarakṛtaṃ vidyāt
4.6.17
विपर्यये बाह्यकृतम्, उभयत उभयकृतम्
viparyaye bāhyakṛtam, ubhayata ubhayakṛtam
4.6.18a
अभ्यन्तरकृते पुरुषम् आसन्नं व्यसनिनं क्रूरसहायं तस्करोपकरणसंसर्गं, स्त्रियं वा दरिद्रकुलाम् अन्यप्रसक्तां वा,-
abhyantarakṛte puruṣam āsannaṃ vyasaninaṃ krūrasahāyaṃ taskaropakaraṇasaṃsargaṃ, striyaṃ vā daridrakulām anyaprasaktāṃ vā,-
4.6.18b
परिचारकजनं वा तद्विधाचारम्, अतिस्वप्नं, निद्राक्लान्तम्, आविग्नं. शुष्कभिन्नस्वरमुखवर्णम्, अनवस्थितम्,-
paricārakajanaṃ vā tadvidhācāram, atisvapnaṃ, nidrāklāntam, āvignaṃ. śuṣkabhinnasvaramukhavarṇam, anavasthitam,-
4.6.18c
अतिप्रलापिनम्, उच्चारोहणसंरब्धगात्रं, विलूननिघृष्टभिन्नपाटितशरीरवस्त्रं, जातकिणसंरब्धहस्तपादं,-
atipralāpinam, uccārohaṇasaṃrabdhagātraṃ, vilūnanighṛṣṭabhinnapāṭitaśarīravastraṃ, jātakiṇasaṃrabdhahastapādaṃ,-
4.6.18d
पांसुपूर्णकेशनखं विलूनभुग्नकेशनखं वा, सम्यक्स्नातानुलिप्तं तैलप्रमृष्टगात्रं सद्योदौतहस्तपादं वा,-
pāṃsupūrṇakeśanakhaṃ vilūnabhugnakeśanakhaṃ vā, samyaksnātānuliptaṃ tailapramṛṣṭagātraṃ sadyodautahastapādaṃ vā,-
4.6.18e
पांसुपिच्छिलेषु तुल्यपादपदनिक्षेपं, प्रवेशनिष्कसनयोर् वा तुल्यमाल्यमद्यगन्धवस्त्रच्छेदविलेपनस्वेदं परीक्षेत
pāṃsupicchileṣu tulyapādapadanikṣepaṃ, praveśaniṣkasanayor vā tulyamālyamadyagandhavastracchedavilepanasvedaṃ parīkṣeta
4.6.19
चोरं पारदारिकं वा विद्यात् // कz04.6.20अब्/ सगोपस्थानिको बाह्यं प्रदेष्टा चोरमार्गणम् / कz04.6.20च्द्/ कुर्यान् नागरिकश् चान्तर्दुर्गे निर्दिष्टहेतुभिः //ए (इन्qउएस्त् ओf सुद्देन् देअथ्स्)
coraṃ pāradārikaṃ vā vidyāt // kaz04.6.20ab/ sagopasthāniko bāhyaṃ pradeṣṭā coramārgaṇam / kaz04.6.20cd/ kuryān nāgarikaś cāntardurge nirdiṣṭahetubhiḥ //e (inquest of sudden deaths)
Chapter 7 — enumeration of sections and books
4.7.1
तैलाभ्यक्तम् आशुमृतकं परीक्षेत
tailābhyaktam āśumṛtakaṃ parīkṣeta
4.7.2
निष्कीर्णमूत्रपुरीषं वातपूर्णकोष्ठत्वक्कं शूनपादपाणिमान् मीलिताक्षं सव्यञ्जनकण्ठं पीटननिरुद्धोच्छ्वासहतं विद्यात्
niṣkīrṇamūtrapurīṣaṃ vātapūrṇakoṣṭhatvakkaṃ śūnapādapāṇimān mīlitākṣaṃ savyañjanakaṇṭhaṃ pīṭananiruddhocchvāsahataṃ vidyāt
4.7.3
तम् एव संकुचितबाहुसक्थिम् उद्बन्धहतं विद्यात्
tam eva saṃkucitabāhusakthim udbandhahataṃ vidyāt
4.7.4
शूनपाणिपादोदरम् अपगताक्षम् उद्वृत्तनाभिम् अवरोपितं विद्यात्
śūnapāṇipādodaram apagatākṣam udvṛttanābhim avaropitaṃ vidyāt
4.7.5
निस्तब्धगुदाक्षं संदष्टजिह्वम् आध्मातोदरम् उदकहतं विद्यात्
nistabdhagudākṣaṃ saṃdaṣṭajihvam ādhmātodaram udakahataṃ vidyāt
4.7.6
शोणितानुसिक्तं भग्नभिन्नगात्रं काष्ठैर् अश्मभिर् वा हतं विद्यात्
śoṇitānusiktaṃ bhagnabhinnagātraṃ kāṣṭhair aśmabhir vā hataṃ vidyāt
4.7.7
सम्भग्नस्फुटितगात्रम् अवक्षिप्तं विद्यात्
sambhagnasphuṭitagātram avakṣiptaṃ vidyāt
4.7.8
श्यावपाणिपाददन्तनखं शिथिलमांसरोमचर्माणं फेनोपदिग्धमुखं विषहतं विद्यात्
śyāvapāṇipādadantanakhaṃ śithilamāṃsaromacarmāṇaṃ phenopadigdhamukhaṃ viṣahataṃ vidyāt
4.7.9
तम् एव स-शोणितदंशं सर्पकीटहतं विद्यात्
tam eva sa-śoṇitadaṃśaṃ sarpakīṭahataṃ vidyāt
4.7.10
विक्षिप्तवस्त्रगात्रम् अतिवन्तविरिक्तं मदनयोगहतं विद्यात्
vikṣiptavastragātram ativantaviriktaṃ madanayogahataṃ vidyāt
4.7.11
अतोअन्यतमेन कारणेन हतं हत्वा वा दण्डभयाद् उद्बद्धनिकृत्तकण्ठं विद्यात्
atoanyatamena kāraṇena hataṃ hatvā vā daṇḍabhayād udbaddhanikṛttakaṇṭhaṃ vidyāt
4.7.12
विषहतस्य भोजनशेषं वयोभिः परीक्षेत
viṣahatasya bhojanaśeṣaṃ vayobhiḥ parīkṣeta
4.7.13
हृदयाद् उद्धृत्याग्नौ प्रक्षिप्तं चिटिचिटायदिन्द्रधनुर्वर्णं वा विषयुक्तं विद्यात्, दग्धस्य हृदयम् अदग्धं दृष्ट्वा वा
hṛdayād uddhṛtyāgnau prakṣiptaṃ ciṭiciṭāyadindradhanurvarṇaṃ vā viṣayuktaṃ vidyāt, dagdhasya hṛdayam adagdhaṃ dṛṣṭvā vā
4.7.14
तस्य परिचारकजनं वाग्दण्डपारुष्यातिलब्धं मार्गेत, दुःखोपहतम् अन्यप्रसक्तं वा स्त्रीजनं, दायवृत्तिस्त्रीजनाभिमन्तारं वा बन्धुम्
tasya paricārakajanaṃ vāgdaṇḍapāruṣyātilabdhaṃ mārgeta, duḥkhopahatam anyaprasaktaṃ vā strījanaṃ, dāyavṛttistrījanābhimantāraṃ vā bandhum
4.7.15
तद् एव हतोद्बद्धस्य परीक्षेत
tad eva hatodbaddhasya parīkṣeta
4.7.16
स्वयम् उद्बद्धस्य वा विप्रकारम् अयुक्तं मार्गेत
svayam udbaddhasya vā viprakāram ayuktaṃ mārgeta
4.7.17
सर्वेषां वा स्त्रीदायाद्यदोषः कर्मस्पर्धा प्रतिपक्षद्वेषः पण्यसंस्थासमवायो वा विवादपदानाम् अन्यतमद् वा रोषस्थानम्
sarveṣāṃ vā strīdāyādyadoṣaḥ karmaspardhā pratipakṣadveṣaḥ paṇyasaṃsthāsamavāyo vā vivādapadānām anyatamad vā roṣasthānam
4.7.18
रोषनिमित्तो घातः
roṣanimitto ghātaḥ
4.7.19
स्वयंआदिष्टपुरुषैर् वा, चोरैर् अर्थनिमित्तं, सादृश्याद् अन्यवैरिभिर् वा हतस्य घातम् आसन्नेभ्यः परीक्षेत
svayaṃādiṣṭapuruṣair vā, corair arthanimittaṃ, sādṛśyād anyavairibhir vā hatasya ghātam āsannebhyaḥ parīkṣeta
4.7.20
येनाहूतः सह स्थितः प्रस्थितो हतभूमिम् आनीतो वा तम् अनुयुञ्जीत
yenāhūtaḥ saha sthitaḥ prasthito hatabhūmim ānīto vā tam anuyuñjīta
4.7.21
ये चास्य हतभूमाव् आसन्नचरास् तान् एकैकशः पृच्छेत् "केनायम् इहानीतो हतो वा, कः सशस्त्रः संगूहमान उद्विग्नो वा युष्माभिर् दृष्टः" इति
ye cāsya hatabhūmāv āsannacarās tān ekaikaśaḥ pṛcchet "kenāyam ihānīto hato vā, kaḥ saśastraḥ saṃgūhamāna udvigno vā yuṣmābhir dṛṣṭaḥ" iti
4.7.22
ते यथा ब्रूयुस् तथानुयुञ्जीत // कz04.7.23अब्/ अनाथस्य शरीरस्थम् उपभोगं परिच्छदम् / कz04.7.23च्द्/ वस्त्रं वेषं विभूषां वा दृष्ट्वा तद्व्यवहारिणः // कz04.7.24अब्/ अनुयुञ्जीत संयोगं निवासं वासकारणम् / कz04.7.24च्द्/ कर्म च व्यवहारं च ततो मार्गणम् आचरेत् // कz04.7.25अब्/ रज्जुशस्त्रविषैर् वापि कामक्रोधवशेन यः / कz04.7.25च्द्/ घातयेत् स्वयम् आत्मानं स्त्री वा पापेन मोहिता // कz04.7.26अब्/ रज्जुना राजमार्गे तांश् चण्डालेनापकर्षयेत् / कz04.7.26च्द्/ न श्मशानविधिस् तेषां न सम्बन्धिक्रियास् तथा // कz04.7.27अब्/ बन्धुस् तेषां तु यः कुर्यात् प्रेतकार्यक्रियाविधिम् / कz04.7.27च्द्/ तद्गतिं स चरेत् पश्चात् स्वजनाद् वा प्रमुच्यते // कz04.7.28अब्/ संवत्सरेण पतति पतितेन समाचरन् / कz04.7.28च्द्/ याजनाध्यापनाद् यौनात् तैश् चान्योअपि समाचरन् //ए (इन्वेस्तिगतिओन् थ्रोउघ् इन्तेर्रोगतिओन् अन्द् थ्रोउघ् तोर्तुरे)
te yathā brūyus tathānuyuñjīta // kaz04.7.23ab/ anāthasya śarīrastham upabhogaṃ paricchadam / kaz04.7.23cd/ vastraṃ veṣaṃ vibhūṣāṃ vā dṛṣṭvā tadvyavahāriṇaḥ // kaz04.7.24ab/ anuyuñjīta saṃyogaṃ nivāsaṃ vāsakāraṇam / kaz04.7.24cd/ karma ca vyavahāraṃ ca tato mārgaṇam ācaret // kaz04.7.25ab/ rajjuśastraviṣair vāpi kāmakrodhavaśena yaḥ / kaz04.7.25cd/ ghātayet svayam ātmānaṃ strī vā pāpena mohitā // kaz04.7.26ab/ rajjunā rājamārge tāṃś caṇḍālenāpakarṣayet / kaz04.7.26cd/ na śmaśānavidhis teṣāṃ na sambandhikriyās tathā // kaz04.7.27ab/ bandhus teṣāṃ tu yaḥ kuryāt pretakāryakriyāvidhim / kaz04.7.27cd/ tadgatiṃ sa caret paścāt svajanād vā pramucyate // kaz04.7.28ab/ saṃvatsareṇa patati patitena samācaran / kaz04.7.28cd/ yājanādhyāpanād yaunāt taiś cānyoapi samācaran //e (investigation through interrogation and through torture)
Chapter 8 — enumeration of sections and books
4.8.1
मुषितसंनिधौ बाह्यानाम् अभ्यन्तराणां च साक्षिणाम् अभिशस्तस्य देशजातिगोत्रनामकर्मसारसहायनिवासान् अनुयुञ्जीत
muṣitasaṃnidhau bāhyānām abhyantarāṇāṃ ca sākṣiṇām abhiśastasya deśajātigotranāmakarmasārasahāyanivāsān anuyuñjīta
4.8.2
तांश् चापदेशैः प्रतिसमानयेत्
tāṃś cāpadeśaiḥ pratisamānayet
4.8.3
ततः पूर्वस्याह्नः प्रचारं रात्रौ निवासं च<चा> ग्रहणाद् इत्य् अनुयुञ्जीत
tataḥ pūrvasyāhnaḥ pracāraṃ rātrau nivāsaṃ ca<cā> grahaṇād ity anuyuñjīta
4.8.4
तस्यापसारप्रतिसंधाने शुद्धः स्यात्, अन्यथा कर्मप्राप्तः
tasyāpasārapratisaṃdhāne śuddhaḥ syāt, anyathā karmaprāptaḥ
4.8.5
त्रिरात्राद् ऊर्ध्वम् अग्राह्यः शङ्कितकः पृच्छाभावाद् अन्यत्रोपकरणदर्शनात्
trirātrād ūrdhvam agrāhyaḥ śaṅkitakaḥ pṛcchābhāvād anyatropakaraṇadarśanāt
4.8.6
अचोरं चोर इत्य् अभिव्याहरतश् चोरसमो दण्डः, चोरं प्रच्छादयतश् च
acoraṃ cora ity abhivyāharataś corasamo daṇḍaḥ, coraṃ pracchādayataś ca
4.8.7
चोरेणाभिशस्तो वैरद्वेषाभ्याम् अपदिष्टकः शुद्धः स्यात्
coreṇābhiśasto vairadveṣābhyām apadiṣṭakaḥ śuddhaḥ syāt
4.8.8
शुद्धं परिवासयतः पूर्वः साहसदण्डः
śuddhaṃ parivāsayataḥ pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ
4.8.9
शङ्कानिष्पन्नम् उपकरणमन्त्रिसहायरूपवैयावृत्यकरान् निष्पादयेत्
śaṅkāniṣpannam upakaraṇamantrisahāyarūpavaiyāvṛtyakarān niṣpādayet
4.8.10
कर्मणश् च प्रदेशद्रव्यादानांशविभागैः प्रतिसमानयेत्
karmaṇaś ca pradeśadravyādānāṃśavibhāgaiḥ pratisamānayet
4.8.11
एतेषां कारणानाम् अनभिसंधाने विप्रलपन्तम् अचोरं विद्यात्
eteṣāṃ kāraṇānām anabhisaṃdhāne vipralapantam acoraṃ vidyāt
4.8.12
दृश्यते ह्य् अचोरोअपि चोरमार्गे यदृच्छया संनिपाते चोरवेषशस्त्रभाण्डसामान्येन गृह्यमाणश् चोरभाण्डस्योपवासेन वा, यथाणिमाण्डव्यः कर्मक्लेशभयाद् अचोरः "चोरोअस्मि" इति ब्रुवाणः
dṛśyate hy acoroapi coramārge yadṛcchayā saṃnipāte coraveṣaśastrabhāṇḍasāmānyena gṛhyamāṇaś corabhāṇḍasyopavāsena vā, yathāṇimāṇḍavyaḥ karmakleśabhayād acoraḥ "coroasmi" iti bruvāṇaḥ
4.8.13
तस्मात् समाप्तकरणं नियमयेत्
tasmāt samāptakaraṇaṃ niyamayet
4.8.14
मन्दापराधं बालं वृद्धं व्याधितं मत्तम् उन्मत्तं क्षुत्पिपासाध्वक्लान्तम् अत्याशितम् आमकाशितं दुर्बलं वा न कर्म कारयेत्
mandāparādhaṃ bālaṃ vṛddhaṃ vyādhitaṃ mattam unmattaṃ kṣutpipāsādhvaklāntam atyāśitam āmakāśitaṃ durbalaṃ vā na karma kārayet
4.8.15
तुल्य शीलपुंश्चलीप्रापाविककथावकाशभोजनदातृभिर् अपसर्पयेत्
tulya śīlapuṃścalīprāpāvikakathāvakāśabhojanadātṛbhir apasarpayet
4.8.16
एवम् अतिसंदध्यात्, यथा वा निक्षेपापहारे व्याख्यातम्
evam atisaṃdadhyāt, yathā vā nikṣepāpahāre vyākhyātam
4.8.17
आप्तदोषं कर्म कारयेत्, न त्व् एव स्त्रियं गर्भिणीं सूतिकां वा मासावरप्रजाताम्
āptadoṣaṃ karma kārayet, na tv eva striyaṃ garbhiṇīṃ sūtikāṃ vā māsāvaraprajātām
4.8.18
स्त्रियास् त्व् अर्धकर्म, वाक्यानुयोगो वा
striyās tv ardhakarma, vākyānuyogo vā
4.8.19
ब्राह्मणस्य सत्त्रिपरिग्रहः श्रुतवतस् तपस्विनश् च
brāhmaṇasya sattriparigrahaḥ śrutavatas tapasvinaś ca
4.8.20
तस्यातिक्रम उत्तमो दण्डः कर्तुः कारयितुश् च, कर्मणा व्यापादनेन च
tasyātikrama uttamo daṇḍaḥ kartuḥ kārayituś ca, karmaṇā vyāpādanena ca
4.8.21
व्यावहारिकं कर्मचतुष्कं षड् दण्डाः, सप्त कशाः, द्वाव् उपरिनिबन्धौ, उदकनालिका च
vyāvahārikaṃ karmacatuṣkaṃ ṣaḍ daṇḍāḥ, sapta kaśāḥ, dvāv uparinibandhau, udakanālikā ca
4.8.22
परं पापकर्मणां नव वेत्रलताः, द्वादश कशाः, द्वाव् ऊरुवेष्टौ, विंशतिर् नक्तमाललताः, द्वात्रिंशत्तलाः, द्वौ वृश्चिकबन्धौ, उल्लंबने च द्वे, सूची हस्तस्य, यवागूपीतस्य एकपर्वदहनम् अङ्गुल्याः, स्नेहपीतस्य प्रतापनम् एकम् अहः, शिशिररात्रौ बल्बजाग्रशय्या च
paraṃ pāpakarmaṇāṃ nava vetralatāḥ, dvādaśa kaśāḥ, dvāv ūruveṣṭau, viṃśatir naktamālalatāḥ, dvātriṃśattalāḥ, dvau vṛścikabandhau, ullaṃbane ca dve, sūcī hastasya, yavāgūpītasya ekaparvadahanam aṅgulyāḥ, snehapītasya pratāpanam ekam ahaḥ, śiśirarātrau balbajāgraśayyā ca
4.8.23
इत्य् अष्टादशकं कर्म
ity aṣṭādaśakaṃ karma
4.8.24
तस्योपकरणं प्रमाणं प्रहरणं प्रधरणम् अवधारणं च खरपट्टाद् आगमयेत्
tasyopakaraṇaṃ pramāṇaṃ praharaṇaṃ pradharaṇam avadhāraṇaṃ ca kharapaṭṭād āgamayet
4.8.25
दिवसान्तरम् एकैकं च कर्म कारयेत्
divasāntaram ekaikaṃ ca karma kārayet
4.8.26
पूर्वकृतापदानं प्रतिज्ञायापहरन्तम् एकदेशदृष्टद्रव्यं कर्मणा रूपेण वा गृहीतं राजकोशम् अवस्तृणन्तं कर्मवध्यं वा राजवचनात् समस्तं व्यस्तम् अभ्यस्तं वा कर्म कारयेत्
pūrvakṛtāpadānaṃ pratijñāyāpaharantam ekadeśadṛṣṭadravyaṃ karmaṇā rūpeṇa vā gṛhītaṃ rājakośam avastṛṇantaṃ karmavadhyaṃ vā rājavacanāt samastaṃ vyastam abhyastaṃ vā karma kārayet
4.8.27
सर्वापराधेष्व् अपीडनीयो ब्राह्मणः
sarvāparādheṣv apīḍanīyo brāhmaṇaḥ
4.8.28
तस्याभिशस्ताङ्को ललाटे स्याद् व्यवहारपतनाय, स्तेयो श्वा, मनुष्यवधे कबन्धः, गुरुतल्पे भगम्, सुरापाने मद्यध्वजः // कz04.8.29अब्/ ब्राह्मणं पापकर्माणम् उद्घुष्याङ्ककृतव्रणम् / कz04.8.29च्द्/ कुर्यान् निर्विषयं राजा वासयेद् आकरेषु वा //ए (केएपिन्ग् अ wअत्छ् ओवेर् ओffइचेर्स् ओf अल्ल् देपर्त्मेन्त्स्)
tasyābhiśastāṅko lalāṭe syād vyavahārapatanāya, steyo śvā, manuṣyavadhe kabandhaḥ, gurutalpe bhagam, surāpāne madyadhvajaḥ // kaz04.8.29ab/ brāhmaṇaṃ pāpakarmāṇam udghuṣyāṅkakṛtavraṇam / kaz04.8.29cd/ kuryān nirviṣayaṃ rājā vāsayed ākareṣu vā //e (keeping a watch over officers of all departments)
Chapter 9 — enumeration of sections and books
4.9.1
समाहर्तृप्रदेष्टारः पूर्वम् अध्यक्षाणाम् अध्यक्षपुरुषाणां च नियमनं कुर्युः
samāhartṛpradeṣṭāraḥ pūrvam adhyakṣāṇām adhyakṣapuruṣāṇāṃ ca niyamanaṃ kuryuḥ
4.9.2
खनिसारकर्मान्तेभ्यः सारं रत्नं वापहरतः शुद्धवधः
khanisārakarmāntebhyaḥ sāraṃ ratnaṃ vāpaharataḥ śuddhavadhaḥ
4.9.3
फल्गुद्रव्यकर्मान्तेभ्यः फल्गु द्रव्यम् उपस्करं वा पूर्वः साहसदण्डः
phalgudravyakarmāntebhyaḥ phalgu dravyam upaskaraṃ vā pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ
4.9.4
पण्यभूमिभ्यो वा राजपण्यं माषमूल्याद् ऊर्ध्वम् आपादमूल्याद् इत्य् अपहरतो द्वादशपणो दण्डः, आद्विपादमूल्याद् इति चतुर्विंशतिपणः, आत्रिपादमूल्याद् इति षट्त्रिंशत्पणः, आपणमूल्याद् इत्य् अष्टचत्वारिंशत्पणः, आद्विपणमूल्याद् इति पूर्वः साहसदण्डः, आचतुष्पणमूल्याद् इति मध्यमः, आष्टपणमूल्याद् इत्य् उत्तमः, आदशपणमूल्याद् इति वधः
paṇyabhūmibhyo vā rājapaṇyaṃ māṣamūlyād ūrdhvam āpādamūlyād ity apaharato dvādaśapaṇo daṇḍaḥ, ādvipādamūlyād iti caturviṃśatipaṇaḥ, ātripādamūlyād iti ṣaṭtriṃśatpaṇaḥ, āpaṇamūlyād ity aṣṭacatvāriṃśatpaṇaḥ, ādvipaṇamūlyād iti pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ, ācatuṣpaṇamūlyād iti madhyamaḥ, āṣṭapaṇamūlyād ity uttamaḥ, ādaśapaṇamūlyād iti vadhaḥ
4.9.5
कोष्ठपण्यकुप्यायुधागारेभ्यः कुप्यभाण्डोपस्करापहारेष्व् अर्धमूल्येषु एत एव दण्डाः
koṣṭhapaṇyakupyāyudhāgārebhyaḥ kupyabhāṇḍopaskarāpahāreṣv ardhamūlyeṣu eta eva daṇḍāḥ
4.9.6
कोशभाण्डागाराक्षशालाभ्यश् चतुर्भागमूल्येषु एत एव द्विगुणा दण्डाः
kośabhāṇḍāgārākṣaśālābhyaś caturbhāgamūlyeṣu eta eva dviguṇā daṇḍāḥ
4.9.7
चोराणाम् अभिप्रधर्षणे चित्रो घातः
corāṇām abhipradharṣaṇe citro ghātaḥ
4.9.8
इति राजपरिग्रहेषु व्याख्यातम्
iti rājaparigraheṣu vyākhyātam
4.9.9
बाह्येषु तु प्रच्छन्नम् अहनि क्षेत्रखलवेश्मापणेभ्यः कुप्यभाण्डम् उपस्करं वा माषमूल्याद् ऊर्ध्वम् आपादमूल्याद् इत्य् अपहरतस् त्रिपणो दण्डः, गोमयप्रदेहेन वा प्रलिप्यावघोषणम्^ आद्विपादमूल्याद् इति षट्पणः, गोमयभस्मना वा प्रलिप्यावघोषणम्, आत्रिपादमूल्याद् इति नवपणः, गोमयभस्मना वा प्रलिप्यावघोषणम्, शरावमेखलया वा^ आपणमूल्याद् इति द्वादशपणः, मुण्डनं प्रव्राजनं वा^ आद्विपणमूल्याद् इति चतुर्विंशतिपणः, मुण्डस्येष्टकाशकलेन प्रव्राजनं वा^ आचतुष्पणमूल्याद् इति षट्त्रिंशत्पणह्^ आपञ्चपणमूल्याद् इत्य् अष्टचत्वारिंशत्पणः, आदशपणमूल्याद् इति पूर्वः साहसदण्डह्^ आविंशतिपणमूल्याद् इत् द्विशतह्^ आत्रिंशत्पणमूल्याद् इति पञ्चशतह्^ आचत्वारिंशत्पणमूल्याद् इति साहस्रह्^ आपञ्चाशत्पणमूल्याद् इति वधः
bāhyeṣu tu pracchannam ahani kṣetrakhalaveśmāpaṇebhyaḥ kupyabhāṇḍam upaskaraṃ vā māṣamūlyād ūrdhvam āpādamūlyād ity apaharatas tripaṇo daṇḍaḥ, gomayapradehena vā pralipyāvaghoṣaṇam^ ādvipādamūlyād iti ṣaṭpaṇaḥ, gomayabhasmanā vā pralipyāvaghoṣaṇam, ātripādamūlyād iti navapaṇaḥ, gomayabhasmanā vā pralipyāvaghoṣaṇam, śarāvamekhalayā vā^ āpaṇamūlyād iti dvādaśapaṇaḥ, muṇḍanaṃ pravrājanaṃ vā^ ādvipaṇamūlyād iti caturviṃśatipaṇaḥ, muṇḍasyeṣṭakāśakalena pravrājanaṃ vā^ ācatuṣpaṇamūlyād iti ṣaṭtriṃśatpaṇah^ āpañcapaṇamūlyād ity aṣṭacatvāriṃśatpaṇaḥ, ādaśapaṇamūlyād iti pūrvaḥ sāhasadaṇḍah^ āviṃśatipaṇamūlyād it dviśatah^ ātriṃśatpaṇamūlyād iti pañcaśatah^ ācatvāriṃśatpaṇamūlyād iti sāhasrah^ āpañcāśatpaṇamūlyād iti vadhaḥ
4.9.10
प्रसह्य दिवा रात्रौ वान्तर्यामिकम् अपहरतोअर्धमूल्येषु एत एव दण्डाः
prasahya divā rātrau vāntaryāmikam apaharatoardhamūlyeṣu eta eva daṇḍāḥ
4.9.11
प्रसह्य दिवा रात्रौ वा स-शस्त्रस्यापहरतश् चतुर्भागमूल्येषु एत एव द्विगुणा दण्डाः
prasahya divā rātrau vā sa-śastrasyāpaharataś caturbhāgamūlyeṣu eta eva dviguṇā daṇḍāḥ
4.9.12
कुटुंबिकाध्यक्षमुख्यस्वामिनां कूटशासनमुद्राकर्मसु पूर्वमध्योत्तमवधा दण्डाः, यथापराधं वा
kuṭuṃbikādhyakṣamukhyasvāmināṃ kūṭaśāsanamudrākarmasu pūrvamadhyottamavadhā daṇḍāḥ, yathāparādhaṃ vā
4.9.13
धर्मस्थश् चेद् विवदमानं पुरुषं तर्जयति भर्त्सयत्य् अपसारयत्य् अभिग्रसते वा पूर्वम् अस्मै साहसदण्डं कुर्यात्, वाक्पारुष्ये द्विगुणम्
dharmasthaś ced vivadamānaṃ puruṣaṃ tarjayati bhartsayaty apasārayaty abhigrasate vā pūrvam asmai sāhasadaṇḍaṃ kuryāt, vākpāruṣye dviguṇam
4.9.14
पृच्छ्यं न पृच्छति, अपृच्छ्यं पृच्छति, पृष्ट्वा वा विसृजति, शिक्षयति, स्मारयति, पूर्वं ददाति वा, इति मध्यमम् अस्मै साहसदण्डं कुर्यात्
pṛcchyaṃ na pṛcchati, apṛcchyaṃ pṛcchati, pṛṣṭvā vā visṛjati, śikṣayati, smārayati, pūrvaṃ dadāti vā, iti madhyamam asmai sāhasadaṇḍaṃ kuryāt
4.9.15
देयं देशं न पृच्छति, अदेयं देशं पृच्छति, कार्यम् अदेशेनातिवाहयति, छलेनातिहरति, कालहरणेन श्रान्तम् अपवाहयति, मार्गापन्नं वाक्यम् उत्क्रमयति, मतिसाहाय्यं साक्षिभ्यो ददाति, तारितानुशिष्टं कार्यं पुनर् अपि गृह्णाति, उत्तमम् अस्मै साहसदण्डं कुर्यात्
deyaṃ deśaṃ na pṛcchati, adeyaṃ deśaṃ pṛcchati, kāryam adeśenātivāhayati, chalenātiharati, kālaharaṇena śrāntam apavāhayati, mārgāpannaṃ vākyam utkramayati, matisāhāyyaṃ sākṣibhyo dadāti, tāritānuśiṣṭaṃ kāryaṃ punar api gṛhṇāti, uttamam asmai sāhasadaṇḍaṃ kuryāt
4.9.16
पुनरपराधे द्विगुणं स्थानाद् व्यवरोपणं च
punaraparādhe dviguṇaṃ sthānād vyavaropaṇaṃ ca
4.9.17
लेखकश् चेद् उक्तं न लिखति, अनुक्तं लिखति, दुरुक्तम् उपलिखति, सूक्तम् उल्लिखति, अर्थोत्पत्तिं वा विकल्पयति, इति पूर्वम् अस्मै साहसदण्डं कुर्याद्, यथापराधं वा
lekhakaś ced uktaṃ na likhati, anuktaṃ likhati, duruktam upalikhati, sūktam ullikhati, arthotpattiṃ vā vikalpayati, iti pūrvam asmai sāhasadaṇḍaṃ kuryād, yathāparādhaṃ vā
4.9.18
धर्मस्थः प्रदेष्टा वा हैरण्यदण्डम् अदण्ड्ये क्षिपति क्षेपद्विगुणम् अस्मै दण्डं कुर्यात्, हीनातिरिक्ताष्टगुणं वा
dharmasthaḥ pradeṣṭā vā hairaṇyadaṇḍam adaṇḍye kṣipati kṣepadviguṇam asmai daṇḍaṃ kuryāt, hīnātiriktāṣṭaguṇaṃ vā
4.9.19
शरीरदण्डं क्षिपति शारीरम् एव दण्डं भजेत, निष्क्रयद्विगुणं वा
śarīradaṇḍaṃ kṣipati śārīram eva daṇḍaṃ bhajeta, niṣkrayadviguṇaṃ vā
4.9.20
यं वा भूतम् अर्थं नाशयति अभूतम् अर्थं करोति तदष्टगुणं दण्डं दद्यात्
yaṃ vā bhūtam arthaṃ nāśayati abhūtam arthaṃ karoti tadaṣṭaguṇaṃ daṇḍaṃ dadyāt
4.9.21
धर्मस्थीये चारके बन्धनागारे वा शय्यासनभोजनोच्चारसंचाररोधबन्धनेषु त्रिपणोत्तरा दण्डाः कर्तुः कारयितुश् च
dharmasthīye cārake bandhanāgāre vā śayyāsanabhojanoccārasaṃcārarodhabandhaneṣu tripaṇottarā daṇḍāḥ kartuḥ kārayituś ca
4.9.22
चारकाद् अभियुक्तं मुञ्चतो निष्पातयतो वा मध्यमः साहसदण्डः, अभियोगदानं च, बन्धनागारात् सर्वस्वं वधश् च
cārakād abhiyuktaṃ muñcato niṣpātayato vā madhyamaḥ sāhasadaṇḍaḥ, abhiyogadānaṃ ca, bandhanāgārāt sarvasvaṃ vadhaś ca
4.9.23
बन्धनागाराध्यक्षस्य संरुद्धकम् अनाख्याय चारयतश् चतुर्विंशतिपणो दण्डः, कर्म कारयतो द्विगुणः, स्थानान्यत्वं गमयतोअन्नपानं वा रुन्धतः षण्णवतिर् दण्डः, परिक्लेशयत उत्कोटयतो वा मध्यमः साहसदण्डः, घ्नतः साहस्रः
bandhanāgārādhyakṣasya saṃruddhakam anākhyāya cārayataś caturviṃśatipaṇo daṇḍaḥ, karma kārayato dviguṇaḥ, sthānānyatvaṃ gamayatoannapānaṃ vā rundhataḥ ṣaṇṇavatir daṇḍaḥ, parikleśayata utkoṭayato vā madhyamaḥ sāhasadaṇḍaḥ, ghnataḥ sāhasraḥ
4.9.24
परिगृहीतां दासीम् आहितिकां वा संरुद्धिकाम् अधिचरतः पूर्वः साहसदण्डः, चोरडामरिकभार्यां मध्यमः, संरुद्धिकाम् आर्याम् उत्तमः
parigṛhītāṃ dāsīm āhitikāṃ vā saṃruddhikām adhicarataḥ pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ, coraḍāmarikabhāryāṃ madhyamaḥ, saṃruddhikām āryām uttamaḥ
4.9.25
संरुद्धस्य वा तत्रैव घातः
saṃruddhasya vā tatraiva ghātaḥ
4.9.26
तद् एवाक्षणगृहीतायाम् आर्यायां विद्यात्, दास्यां पूर्वः साहसदण्डः
tad evākṣaṇagṛhītāyām āryāyāṃ vidyāt, dāsyāṃ pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ
4.9.27
चारकम् अभित्त्वा निष्पातयतो मध्यमः, भित्त्वा वधः, बन्धनागारात् सर्वस्वं वधश् च // कz04.9.28अब्/ एवम् अर्थचरान् पूर्वं राजा दण्डेन शोधयेत् / कz04.9.28च्द्/ शोधयेयुश् च शुद्धास् ते पौरजानपदान् दमैः //ए (ऋएदेम्प्तिओन् fरोम् थे चुत्तिन्ग् ओf इन्दिविदुअल् लिम्ब्स्)
cārakam abhittvā niṣpātayato madhyamaḥ, bhittvā vadhaḥ, bandhanāgārāt sarvasvaṃ vadhaś ca // kaz04.9.28ab/ evam arthacarān pūrvaṃ rājā daṇḍena śodhayet / kaz04.9.28cd/ śodhayeyuś ca śuddhās te paurajānapadān damaiḥ //e (ṛedemption from the cutting of individual limbs)
Chapter 10 — enumeration of sections and books
4.10.1
तीर्थघातग्रन्थिभेदोर्ध्वकराणां प्रथमेअपराधे संदेशच्छेदनं चतुष्पञ्चाशत्पणो वा दण्डः, द्वितीये छेदनं पणस्य शत्यो वा दण्डः, तृतीये दक्षिणहस्तवधश् चतुःशतो वा दण्डः, चतुर्थे यथाकामी वधः
tīrthaghātagranthibhedordhvakarāṇāṃ prathameaparādhe saṃdeśacchedanaṃ catuṣpañcāśatpaṇo vā daṇḍaḥ, dvitīye chedanaṃ paṇasya śatyo vā daṇḍaḥ, tṛtīye dakṣiṇahastavadhaś catuḥśato vā daṇḍaḥ, caturthe yathākāmī vadhaḥ
4.10.2
पञ्चविंशतिपणावरेषु कुक्कुटनकुलमार्जारश्वसूकरस्तेयेषु हिंसायां वा चतुष्पञ्चाशत्पणो दण्डः, नासाग्रच्छेदनं वा^ चण्डालारण्यचराणाम् अर्धदण्डाः
pañcaviṃśatipaṇāvareṣu kukkuṭanakulamārjāraśvasūkarasteyeṣu hiṃsāyāṃ vā catuṣpañcāśatpaṇo daṇḍaḥ, nāsāgracchedanaṃ vā^ caṇḍālāraṇyacarāṇām ardhadaṇḍāḥ
4.10.3
पाशजालकूटावपातेषु बद्धानां मृगपशुपक्षिव्यालमत्स्यानाम् आदाने तच् च तावच् च दण्डः
pāśajālakūṭāvapāteṣu baddhānāṃ mṛgapaśupakṣivyālamatsyānām ādāne tac ca tāvac ca daṇḍaḥ
4.10.4
मृगद्रव्यवनान् मृगद्रव्यापहारे शात्यो दण्डः
mṛgadravyavanān mṛgadravyāpahāre śātyo daṇḍaḥ
4.10.5
बिंबविहारमृगपक्षिस्तेये हिंसायां वा द्विगुणो दण्डः
biṃbavihāramṛgapakṣisteye hiṃsāyāṃ vā dviguṇo daṇḍaḥ
4.10.6
कारुशिल्पिकुशीलवतपस्विनां क्षुद्रकद्रव्यापहारे शत्यो दण्डः, स्थूलकद्रव्यापहारे द्विशतः, कृषिद्रव्यापहारे च
kāruśilpikuśīlavatapasvināṃ kṣudrakadravyāpahāre śatyo daṇḍaḥ, sthūlakadravyāpahāre dviśataḥ, kṛṣidravyāpahāre ca
4.10.7
दुर्गम् अकृतप्रवेशस्य प्रविशतः प्राकारच्छिद्राद् वा निक्षेपं गृहीत्वापसरतः काण्डरावधो, द्विशातो वा दण्डः
durgam akṛtapraveśasya praviśataḥ prākāracchidrād vā nikṣepaṃ gṛhītvāpasarataḥ kāṇḍarāvadho, dviśāto vā daṇḍaḥ
4.10.8
चक्रयुक्तं नावं क्षुद्रपशुं वापहरत एकपादवधः, त्रिशतो वा दण्डः
cakrayuktaṃ nāvaṃ kṣudrapaśuṃ vāpaharata ekapādavadhaḥ, triśato vā daṇḍaḥ
4.10.9
कूटकाकण्यक्षारालाशलाकाहस्तविषमकारिण एकहस्तवधः, चतुःशतो वा दण्डः
kūṭakākaṇyakṣārālāśalākāhastaviṣamakāriṇa ekahastavadhaḥ, catuḥśato vā daṇḍaḥ
4.10.10
स्तेनपारदारिकयोः साचिव्यकर्मणि स्त्रियाः संगृहीतायाश् च कर्णनासाच्छेदनम्, पञ्चशतो वा दण्डः, पुंषो द्विगुणः
stenapāradārikayoḥ sācivyakarmaṇi striyāḥ saṃgṛhītāyāś ca karṇanāsācchedanam, pañcaśato vā daṇḍaḥ, puṃṣo dviguṇaḥ
4.10.11
महापशुम् एकं दासं दासीं वापहरतः प्रेतभाण्डं वा विक्रीणानस्य द्विपादवधः, षट्छतो वा दण्डः
mahāpaśum ekaṃ dāsaṃ dāsīṃ vāpaharataḥ pretabhāṇḍaṃ vā vikrīṇānasya dvipādavadhaḥ, ṣaṭchato vā daṇḍaḥ
4.10.12
वर्णोत्तमानां गुरूणां च हस्तपादलङ्घने राजयानवाहनाद्यारोहणे चैकहस्तपादवधः, सप्तशतो वा दण्डः
varṇottamānāṃ gurūṇāṃ ca hastapādalaṅghane rājayānavāhanādyārohaṇe caikahastapādavadhaḥ, saptaśato vā daṇḍaḥ
4.10.13
शूद्रस्य ब्राह्मणवादिनो देवद्रव्यम् अवस्तृणतो राजद्विष्टम् आदिशतो द्विनेत्रभेदिनश् च योगाञ्जनेनान्धत्वम्, अष्टशतो वा दण्डः
śūdrasya brāhmaṇavādino devadravyam avastṛṇato rājadviṣṭam ādiśato dvinetrabhedinaś ca yogāñjanenāndhatvam, aṣṭaśato vā daṇḍaḥ
4.10.14
चोरं पारदारिकं वा मोक्षयतो राजशासनम् ऊनम् अतिरिक्तं वा लिखतः कन्यां दासीं वा स-हिरण्यम् अपरहतः कूटव्यवहारिणो विमांसविक्रयिणश् च वामहस्तद्विपादवधो, नवशतो वा दण्डः
coraṃ pāradārikaṃ vā mokṣayato rājaśāsanam ūnam atiriktaṃ vā likhataḥ kanyāṃ dāsīṃ vā sa-hiraṇyam aparahataḥ kūṭavyavahāriṇo vimāṃsavikrayiṇaś ca vāmahastadvipādavadho, navaśato vā daṇḍaḥ
4.10.15
मानुषमांसविक्रये वधः
mānuṣamāṃsavikraye vadhaḥ
4.10.16
देवपशुप्रतिमामनुष्यक्षेत्रगृहहिरण्यसुवर्णरत्नसस्यापहारिण उत्तमो दण्डः, शुद्धवधो वा // कz04.10.17अब्/ पुरुषं चापराधं च कारणं गुरुलाघवम् / कz04.10.17च्द्/ अनुबन्धं तदात्वं च देशकालौ समीक्ष्य च // कz04.10.18अब्/ उत्तमावरमध्यत्वं प्रदेष्टा दण्डकर्मणि / कz04.10.18च्द्/ राज्ञश् च प्रकृतीनां च कल्पयेद् अन्तरा स्थितः //ए (ळw ओf चपितल् पुनिस्ह्मेन्त्, सिम्प्ले अन्द् wइथ् तोर्तुरे)
devapaśupratimāmanuṣyakṣetragṛhahiraṇyasuvarṇaratnasasyāpahāriṇa uttamo daṇḍaḥ, śuddhavadho vā // kaz04.10.17ab/ puruṣaṃ cāparādhaṃ ca kāraṇaṃ gurulāghavam / kaz04.10.17cd/ anubandhaṃ tadātvaṃ ca deśakālau samīkṣya ca // kaz04.10.18ab/ uttamāvaramadhyatvaṃ pradeṣṭā daṇḍakarmaṇi / kaz04.10.18cd/ rājñaś ca prakṛtīnāṃ ca kalpayed antarā sthitaḥ //e (ḷaw of capital punishment, simple and with torture)
Chapter 11 — enumeration of sections and books
4.11.1
कलहे घ्नतः पुरुषं चित्रो घातः
kalahe ghnataḥ puruṣaṃ citro ghātaḥ
4.11.2
सप्तरात्रस्यान्तर्मृते शुद्धवधः, पक्षस्यान्तर् उत्तमः, मासस्यान्तः पञ्चशतः समुत्थानव्ययश् च
saptarātrasyāntarmṛte śuddhavadhaḥ, pakṣasyāntar uttamaḥ, māsasyāntaḥ pañcaśataḥ samutthānavyayaś ca
4.11.3
शस्त्रेण प्रहरत उत्तमो दण्डः
śastreṇa praharata uttamo daṇḍaḥ
4.11.4
मदेन हस्तवधः, मोहेन द्विशतः
madena hastavadhaḥ, mohena dviśataḥ
4.11.5
वधे वधः
vadhe vadhaḥ
4.11.6
प्रहारेण गर्भं पातयत उत्तमो दण्डः, भैषज्येन मध्यमः, परिक्लेशेन पूर्वः साहसदण्डः
prahāreṇa garbhaṃ pātayata uttamo daṇḍaḥ, bhaiṣajyena madhyamaḥ, parikleśena pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ
4.11.7
प्रसभस्त्रीपुरुषघातकाभिसारकनिग्राहकावघोषकावस्कन्दकोपवेधकान् पथिवेश्मप्रतिरोधकान् राजहस्त्यश्वरथानां हिंसकान् स्तेनान् वा शूलान् आरोहयेयुः
prasabhastrīpuruṣaghātakābhisārakanigrāhakāvaghoṣakāvaskandakopavedhakān pathiveśmapratirodhakān rājahastyaśvarathānāṃ hiṃsakān stenān vā śūlān ārohayeyuḥ
4.11.8
यश् चैनान् दहेद् अपनयेद् वा स तम् एव दण्डं लभेत, साहसम् उत्तमं वा
yaś cainān dahed apanayed vā sa tam eva daṇḍaṃ labheta, sāhasam uttamaṃ vā
4.11.9
हिंस्रस्तेनानां भक्तवासोपकरणाग्निमन्त्रदानवैयावृत्यकर्मसूत्तमो दण्डः, परिभाषणम् अविज्ञाते
hiṃsrastenānāṃ bhaktavāsopakaraṇāgnimantradānavaiyāvṛtyakarmasūttamo daṇḍaḥ, paribhāṣaṇam avijñāte
4.11.10
हिंस्रस्तेनानां पुत्रदारम् असमन्त्रं विसृजेत्, समन्त्रम् आददीत
hiṃsrastenānāṃ putradāram asamantraṃ visṛjet, samantram ādadīta
4.11.11
राज्यकामुकम् अन्तःपुरप्रधर्षकम् अटव्यमित्रोत्साहकं दुर्गराष्ट्रदण्डकोपकं वा शिरोहस्तप्रदीपिकं घातयेत्
rājyakāmukam antaḥpurapradharṣakam aṭavyamitrotsāhakaṃ durgarāṣṭradaṇḍakopakaṃ vā śirohastapradīpikaṃ ghātayet
4.11.12
ब्राह्मणं तमः प्रवेशयेत्
brāhmaṇaṃ tamaḥ praveśayet
4.11.13
मातृपितृपुत्रभ्रात्राचार्यतपस्विघातकं वात्वक्शिरःप्रादीपिकं घातयेत्
mātṛpitṛputrabhrātrācāryatapasvighātakaṃ vātvakśiraḥprādīpikaṃ ghātayet
4.11.14
तेषाम् आक्रोशे जिह्वाच्छेदः, अङ्गाभिरदने तदङ्गान् मोच्यः
teṣām ākrośe jihvācchedaḥ, aṅgābhiradane tadaṅgān mocyaḥ
4.11.15
यदृच्छाघाते पुंसः पशुयूथस्तेये च शुद्धवधः
yadṛcchāghāte puṃsaḥ paśuyūthasteye ca śuddhavadhaḥ
4.11.16
दशावरं च यूथं विद्यात्
daśāvaraṃ ca yūthaṃ vidyāt
4.11.17
उदकधारणं सेतुं भिन्दतस् तत्रैवाप्सु निमज्जनम्, अनुदकम् उत्तमः साहसदण्डः, भग्नोत्सृष्टकं मध्यमः
udakadhāraṇaṃ setuṃ bhindatas tatraivāpsu nimajjanam, anudakam uttamaḥ sāhasadaṇḍaḥ, bhagnotsṛṣṭakaṃ madhyamaḥ
4.11.18
विषदायकं पुरुषं स्त्रियं च पुरुषघ्नीम् अपः प्रवेशयेद् अगर्भिणीम्, गर्भिणीं मासावरप्रजाताम्
viṣadāyakaṃ puruṣaṃ striyaṃ ca puruṣaghnīm apaḥ praveśayed agarbhiṇīm, garbhiṇīṃ māsāvaraprajātām
4.11.19
पतिगुरुप्रजाघातिकाम् अग्निविषदां संधिच्छेदिकां वा गोभिः पाटयेत्
patiguruprajāghātikām agniviṣadāṃ saṃdhicchedikāṃ vā gobhiḥ pāṭayet
4.11.20
विवीतक्षेत्रखलवेश्मद्रव्यहस्तिवनादीपिकम् अग्निना दाहयेत्
vivītakṣetrakhalaveśmadravyahastivanādīpikam agninā dāhayet
4.11.21
राजाक्रोशकमन्त्रभेदकयोर् अनिष्टप्रवृत्तिकस्य ब्राह्मणमहानसावलेहिनश् च जिह्वाम् उत्पाटयेत्
rājākrośakamantrabhedakayor aniṣṭapravṛttikasya brāhmaṇamahānasāvalehinaś ca jihvām utpāṭayet
4.11.22
प्रहरणावरणस्तेनम् अनायुधीयम् इषुभिर् घातयेत्
praharaṇāvaraṇastenam anāyudhīyam iṣubhir ghātayet
4.11.23
आयुधीयस्योत्तमः
āyudhīyasyottamaḥ
4.11.24
मेढ्रफलोपघातिनस् तद् एवच्छेदयेत्
meḍhraphalopaghātinas tad evacchedayet
4.11.25
जिह्वानासोपघाते संदंशवधः // कz04.11.26अब्/ एते शास्त्रेष्व् अनुगताः क्लेशदण्डा महात्मनाम् / कz04.11.26च्द्/ अक्लिष्टानां तु पापानां धर्म्यः शुद्धवधः स्मृतः //ए (विओलतिओन् ओf मैदेन्स्)
jihvānāsopaghāte saṃdaṃśavadhaḥ // kaz04.11.26ab/ ete śāstreṣv anugatāḥ kleśadaṇḍā mahātmanām / kaz04.11.26cd/ akliṣṭānāṃ tu pāpānāṃ dharmyaḥ śuddhavadhaḥ smṛtaḥ //e (violation of maidens)
Chapter 12 — enumeration of sections and books
4.12.1
सवर्णाम् अप्राप्तफलां प्रकुर्वतो हस्तवधः, चतुःशतो वा दण्डः
savarṇām aprāptaphalāṃ prakurvato hastavadhaḥ, catuḥśato vā daṇḍaḥ
4.12.2
मृतायां वधः
mṛtāyāṃ vadhaḥ
4.12.3
प्राप्तफलां प्रकुर्वतो मध्यमाप्रदेशिनीवधो, द्विशतो वा दण्डः
prāptaphalāṃ prakurvato madhyamāpradeśinīvadho, dviśato vā daṇḍaḥ
4.12.4
पितुश् चावहीनं दद्यात्
pituś cāvahīnaṃ dadyāt
4.12.5
न च प्राकाम्यम् अकामायां लब्भेत
na ca prākāmyam akāmāyāṃ labbheta
4.12.6
सकामायां चतुष्पञ्चाशत्पणो दण्डः, स्त्रियास् त्व् अर्धदण्डः
sakāmāyāṃ catuṣpañcāśatpaṇo daṇḍaḥ, striyās tv ardhadaṇḍaḥ
4.12.7
परशुल्कावरुद्धायां हस्तवधः, चतुःशतो वा दण्डः, शुल्कदानं च
paraśulkāvaruddhāyāṃ hastavadhaḥ, catuḥśato vā daṇḍaḥ, śulkadānaṃ ca
4.12.8
सप्तार्तवप्रजातां वरणाद् ऊर्ध्वम् अलभमानः प्रकृत्य प्राकामी स्यात्, न च पितुर् अवहीनं दद्यात्
saptārtavaprajātāṃ varaṇād ūrdhvam alabhamānaḥ prakṛtya prākāmī syāt, na ca pitur avahīnaṃ dadyāt
4.12.9
ऋतुप्रतिरोधिभिः स्वाम्याद् अपक्रामति
ṛtupratirodhibhiḥ svāmyād apakrāmati
4.12.10
त्रिवर्षप्रजातार्तवायास् तुल्यो गन्तुम् अदोषः, ततः परम् अतुल्योअप्य् अनलंकृतायाः
trivarṣaprajātārtavāyās tulyo gantum adoṣaḥ, tataḥ param atulyoapy analaṃkṛtāyāḥ
4.12.11
पितृद्रव्यादाने स्तेयं भजेत
pitṛdravyādāne steyaṃ bhajeta
4.12.12
परम् उद्दिश्यान्यस्य विन्दतो द्विशतो दण्डः
param uddiśyānyasya vindato dviśato daṇḍaḥ
4.12.13
न च प्राकांयम् अकामायां लभेत
na ca prākāṃyam akāmāyāṃ labheta
4.12.14
कन्याम् अन्यां दर्शयित्वान्यां प्रयच्छतः शत्यो दण्डस् तुल्यायाम्, हीनायां द्विगुणः
kanyām anyāṃ darśayitvānyāṃ prayacchataḥ śatyo daṇḍas tulyāyām, hīnāyāṃ dviguṇaḥ
4.12.15
प्रकर्मण्य् अकुमार्याश् चतुष्पञ्चाशत्पणो दण्डः, शुल्कव्ययकर्मणी च प्रतिदद्यात्
prakarmaṇy akumāryāś catuṣpañcāśatpaṇo daṇḍaḥ, śulkavyayakarmaṇī ca pratidadyāt
4.12.16
अवस्थाय तज्जातं पश्चात्कृता द्विगुणं दद्यात्
avasthāya tajjātaṃ paścātkṛtā dviguṇaṃ dadyāt
4.12.17
अन्यशोणितोपधाने द्विशतो दण्डः, मिथ्याभिशंसिनश् च पुंसः
anyaśoṇitopadhāne dviśato daṇḍaḥ, mithyābhiśaṃsinaś ca puṃsaḥ
4.12.18
शुल्कव्ययकर्मणी च जीयेत
śulkavyayakarmaṇī ca jīyeta
4.12.19
न च प्राकांयम् अकामायां लभेत
na ca prākāṃyam akāmāyāṃ labheta
4.12.20
स्त्रीप्रकृता सकामा समाना द्वादशपणं दण्डं दद्यात्, प्रकर्त्री द्विगुणम्
strīprakṛtā sakāmā samānā dvādaśapaṇaṃ daṇḍaṃ dadyāt, prakartrī dviguṇam
4.12.21
अकामायाः शत्यो दण्ड आत्मरागार्थम्, शुल्कदानं च
akāmāyāḥ śatyo daṇḍa ātmarāgārtham, śulkadānaṃ ca
4.12.22
स्वयं प्रकृता राजदास्यं गच्छेत्
svayaṃ prakṛtā rājadāsyaṃ gacchet
4.12.23
बहिर्ग्रामस्य प्रकृतायां मिथ्याभिशंसने च द्विगुणो दण्डः
bahirgrāmasya prakṛtāyāṃ mithyābhiśaṃsane ca dviguṇo daṇḍaḥ
4.12.24
प्रसह्य कन्याम् अपहरतो द्विशतः, स-सुवर्णाम् उत्तमः
prasahya kanyām apaharato dviśataḥ, sa-suvarṇām uttamaḥ
4.12.25
बहूनां कन्यापहारिणां पृथग् यथोक्ता दण्डाः
bahūnāṃ kanyāpahāriṇāṃ pṛthag yathoktā daṇḍāḥ
4.12.26
गणिकादुहितरं प्रकुर्वतश् चतुष्पञ्चाशत्पणो दण्डः, शुल्कं मातुर् भोगः षोडशगुणः //04.12.27/ दासस्य दास्या वा दुहितरम् अदासीं प्रकुर्वतश् चतुर्विंशतिपणो दण्डः शुल्काबन्ध्यदानं च
gaṇikāduhitaraṃ prakurvataś catuṣpañcāśatpaṇo daṇḍaḥ, śulkaṃ mātur bhogaḥ ṣoḍaśaguṇaḥ //04.12.27/ dāsasya dāsyā vā duhitaram adāsīṃ prakurvataś caturviṃśatipaṇo daṇḍaḥ śulkābandhyadānaṃ ca
4.12.28
निष्क्रयानुरूपां दासीं प्रकुर्वतो द्वादशपणो दण्डो वस्त्राबन्ध्यदानं च
niṣkrayānurūpāṃ dāsīṃ prakurvato dvādaśapaṇo daṇḍo vastrābandhyadānaṃ ca
4.12.29
साचिव्यावकाशदाने कर्तृसमो दण्डः
sācivyāvakāśadāne kartṛsamo daṇḍaḥ
4.12.30
प्रोषितपतिकाम् अपचरन्तीं पतिबन्धुस् तत्पुरुषो वा संगृह्णीयात्
proṣitapatikām apacarantīṃ patibandhus tatpuruṣo vā saṃgṛhṇīyāt
4.12.31
संगृहीता पतिम् आकाङ्क्षेत
saṃgṛhītā patim ākāṅkṣeta
4.12.32
पतिश् चेत् क्षमेत विसृज्येतोभयम्
patiś cet kṣameta visṛjyetobhayam
4.12.33
अक्षमायां स्त्रियाः कर्णनासाच्छेदनम्, वधं जारश् च प्राप्नुयात्
akṣamāyāṃ striyāḥ karṇanāsācchedanam, vadhaṃ jāraś ca prāpnuyāt
4.12.34
जारं चोर इत्य् अभिहरतः पञ्चशतो दण्डः, हिरण्येन मुञ्चतस् तदष्टगुणः
jāraṃ cora ity abhiharataḥ pañcaśato daṇḍaḥ, hiraṇyena muñcatas tadaṣṭaguṇaḥ
4.12.35
केशाकेशिकं संग्रहणम्, उपलिङ्गनाद् वा शरीरोपभोगानाम्, तज्जातेभ्यः(तज्ज्ञातेभ्यः? च्fण्12.60)), स्त्रीवचनाद् वा
keśākeśikaṃ saṃgrahaṇam, upaliṅganād vā śarīropabhogānām, tajjātebhyaḥ(tajjñātebhyaḥ? cfṇ12.60)), strīvacanād vā
4.12.36
परचक्राटवीहृताम् ओघप्रव्यूढाम् अरण्येषु दुर्भिक्षे वा त्यक्तां प्रेतभावोत्सृष्टां वा परस्त्रियं निस्तारयित्वा यथासंभाषितं समुपभुञ्जीत
paracakrāṭavīhṛtām oghapravyūḍhām araṇyeṣu durbhikṣe vā tyaktāṃ pretabhāvotsṛṣṭāṃ vā parastriyaṃ nistārayitvā yathāsaṃbhāṣitaṃ samupabhuñjīta
4.12.37
जातिविशिष्टाम् अकामाम् अपत्यवतीं निष्क्रयेण दद्यात् // कz04.12.38अब्/ चोरहस्तान् नदीवेगाद् दुर्भिक्षाद् देशविभ्रमात् / कz04.12.38च्द्/ निस्तारयित्वा कान्तारान् नष्टां त्यक्तां मृतेति वा // कz04.12.39अब्/ भुञ्जीत स्त्रियम् अन्येषां यथासंभाषितं नरः / कz04.12.39च्द्/ न तु राजप्रतापेन प्रमुक्तां स्वजनेन वा // कz04.12.40अब्/ न चोत्तमां न चाकामां पूर्वापत्यवतीं न च / कz04.12.40च्द्/ ईदृशीं त्व् अनुरूपेण निष्क्रयेणापवाहयेत् //ए (पुनिस्ह्मेन्त्स् fओर् त्रन्स्ग्रेस्सिओन्स्)
jātiviśiṣṭām akāmām apatyavatīṃ niṣkrayeṇa dadyāt // kaz04.12.38ab/ corahastān nadīvegād durbhikṣād deśavibhramāt / kaz04.12.38cd/ nistārayitvā kāntārān naṣṭāṃ tyaktāṃ mṛteti vā // kaz04.12.39ab/ bhuñjīta striyam anyeṣāṃ yathāsaṃbhāṣitaṃ naraḥ / kaz04.12.39cd/ na tu rājapratāpena pramuktāṃ svajanena vā // kaz04.12.40ab/ na cottamāṃ na cākāmāṃ pūrvāpatyavatīṃ na ca / kaz04.12.40cd/ īdṛśīṃ tv anurūpeṇa niṣkrayeṇāpavāhayet //e (punishments for transgressions)
Chapter 13 — enumeration of sections and books
4.13.1
ब्राह्मणम् अपेयम् अभक्ष्यं वा ग्रासयत उत्तमो दण्डः, क्षत्रियं मध्यमः, वैश्यं पूर्वः साहसदण्डः, शूद्रं चतुष्पञ्चाशत्पणो दण्डः
brāhmaṇam apeyam abhakṣyaṃ vā grāsayata uttamo daṇḍaḥ, kṣatriyaṃ madhyamaḥ, vaiśyaṃ pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ, śūdraṃ catuṣpañcāśatpaṇo daṇḍaḥ
4.13.2
स्वयं ग्रसितारो निर्विषयाः कार्याः
svayaṃ grasitāro nirviṣayāḥ kāryāḥ
4.13.3
परगृहाभिगमने दिवा पूर्वः साहसदण्डः, रात्रौ मध्यमः
paragṛhābhigamane divā pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ, rātrau madhyamaḥ
4.13.4
दिवा रात्रौ वा सशस्त्रस्य प्रविशत उत्तमो दण्डः
divā rātrau vā saśastrasya praviśata uttamo daṇḍaḥ
4.13.5
भिक्षुकवैदेहकौ मत्तोन्मत्तौ बलाद् आपदि चातिसंनिकृष्टाः प्रवृत्तप्रवेशाश् चादण्ड्याः, अन्यत्र प्रतिषेधात्
bhikṣukavaidehakau mattonmattau balād āpadi cātisaṃnikṛṣṭāḥ pravṛttapraveśāś cādaṇḍyāḥ, anyatra pratiṣedhāt
4.13.6
स्ववेश्मनो विरात्राद् ऊर्ध्वं परिवारम् आरोहतः पूर्वः साहसदण्डः, परवेश्मनो मध्यमः, ग्रामारामवाटभेदिनश् च
svaveśmano virātrād ūrdhvaṃ parivāram ārohataḥ pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ, paraveśmano madhyamaḥ, grāmārāmavāṭabhedinaś ca
4.13.7
ग्रामेष्व् अन्तः सार्थिका ज्ञातसारा वसेयुः
grāmeṣv antaḥ sārthikā jñātasārā vaseyuḥ
4.13.8
मुषितं प्रवासितं चैषाम् अनिर्गतं रात्रौ ग्रामस्वामी दद्यात्
muṣitaṃ pravāsitaṃ caiṣām anirgataṃ rātrau grāmasvāmī dadyāt
4.13.9
ग्रामान्तरेषु वा मुषितं प्रवासितं विवीताध्यक्षो दद्यात्
grāmāntareṣu vā muṣitaṃ pravāsitaṃ vivītādhyakṣo dadyāt
4.13.10
अविवीतानां चोररज्जुकः
avivītānāṃ corarajjukaḥ
4.13.11
तथाप्य् अगुप्तानां सीमावरोधेन विचयं दद्युः
tathāpy aguptānāṃ sīmāvarodhena vicayaṃ dadyuḥ
4.13.12
असीमावरोधे पञ्चग्रामी दशग्रामी वा
asīmāvarodhe pañcagrāmī daśagrāmī vā
4.13.13
दुर्बलं वेश्म शकटम् अनुत्तब्धम् ऊर्धस्तंभं शस्त्रम् अनपाश्रयम् अप्रतिच्छन्नं श्वभ्रं कूपं कूटावपातं वा कृत्वा हिंसायां दण्डपारुष्यं विद्यात्
durbalaṃ veśma śakaṭam anuttabdham ūrdhastaṃbhaṃ śastram anapāśrayam apraticchannaṃ śvabhraṃ kūpaṃ kūṭāvapātaṃ vā kṛtvā hiṃsāyāṃ daṇḍapāruṣyaṃ vidyāt
4.13.14
वृक्षच्छेदने दंयरश्मिहरणे चतुष्पदानाम् अदान्तसेवने वाहने वा काष्ठलोष्टपाषाणदण्डबाणबाहुविक्षेपणेषु याने हस्तिना च स्मघट्टने "अपेहि" इति प्रकोशन्न् अदण्ड्यः
vṛkṣacchedane daṃyaraśmiharaṇe catuṣpadānām adāntasevane vāhane vā kāṣṭhaloṣṭapāṣāṇadaṇḍabāṇabāhuvikṣepaṇeṣu yāne hastinā ca smaghaṭṭane "apehi" iti prakośann adaṇḍyaḥ
4.13.15
हस्तिना रोषितेन हतो द्रोणान्नं मद्यकुंभं माल्यानुलेपनं दन्तप्रमार्जनं च पटं दद्यात्
hastinā roṣitena hato droṇānnaṃ madyakuṃbhaṃ mālyānulepanaṃ dantapramārjanaṃ ca paṭaṃ dadyāt
4.13.16
अश्वमेधावभृथस्नानेन तुल्यो हस्तिना वध इति पादप्रक्षालनम्
aśvamedhāvabhṛthasnānena tulyo hastinā vadha iti pādaprakṣālanam
4.13.17
उदासीनवधे यातुर् उत्तमो दण्डः
udāsīnavadhe yātur uttamo daṇḍaḥ
4.13.18
शृङ्गिणा दंष्ट्रिणा वा हिंस्यमानम् अमोक्षयतः स्वामिनः पूर्वः साहसदण्डः, प्रतिक्रुष्टस्य द्विगुणः
śṛṅgiṇā daṃṣṭriṇā vā hiṃsyamānam amokṣayataḥ svāminaḥ pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ, pratikruṣṭasya dviguṇaḥ
4.13.19
शृङ्गिदंष्ट्रिभ्याम् अन्योन्यं घातयतस् तच् च तावच् च दण्डः
śṛṅgidaṃṣṭribhyām anyonyaṃ ghātayatas tac ca tāvac ca daṇḍaḥ
4.13.20
देवपशुम् ऋषभम् उक्षाणं गोकुमारीं वा वाहयतः पञ्चशतो दण्डः, प्रवासयत उत्तमः
devapaśum ṛṣabham ukṣāṇaṃ gokumārīṃ vā vāhayataḥ pañcaśato daṇḍaḥ, pravāsayata uttamaḥ
4.13.21
लोमदोहवाहनप्रजननोपकारिणां क्षुद्रपशूनाम् अदाने तच् च तावच् च दण्डः, प्रवासने च, अन्यत्र देवपितृकार्येभ्यः
lomadohavāhanaprajananopakāriṇāṃ kṣudrapaśūnām adāne tac ca tāvac ca daṇḍaḥ, pravāsane ca, anyatra devapitṛkāryebhyaḥ
4.13.22
छिन्ननस्यं भग्नयुगं तिर्यक्प्रतिमुखागतं प्रत्यासरद् वा चक्रयुक्तं याता पशुमनुष्यसंबाधे वा हिंसायाम् अदण्ड्यः
chinnanasyaṃ bhagnayugaṃ tiryakpratimukhāgataṃ pratyāsarad vā cakrayuktaṃ yātā paśumanuṣyasaṃbādhe vā hiṃsāyām adaṇḍyaḥ
4.13.23
अन्यथा यथोक्तं मानुषप्राणिहिंसायां दण्डम् अभ्यावहेत्
anyathā yathoktaṃ mānuṣaprāṇihiṃsāyāṃ daṇḍam abhyāvahet
4.13.24
अमानुषप्राणिवधे प्राणिदानं च
amānuṣaprāṇivadhe prāṇidānaṃ ca
4.13.25
बाले यातरि यानस्थः स्वामी दण्ड्यः, अस्वामिनि यानस्थः, प्राप्तव्यवहारो वा याता
bāle yātari yānasthaḥ svāmī daṇḍyaḥ, asvāmini yānasthaḥ, prāptavyavahāro vā yātā
4.13.26
बालाधिष्ठितम् अपुरुषं वा यानं राजा हरेत्
bālādhiṣṭhitam apuruṣaṃ vā yānaṃ rājā haret
4.13.27
कृत्याभिचाराभ्यां यत्परम् आपादयेत् तदापादयितव्यः
kṛtyābhicārābhyāṃ yatparam āpādayet tadāpādayitavyaḥ
4.13.28
कामं भार्यायाम् अनिच्छन्त्यां कन्यायां वा दारार्थिनो भर्तरि भार्याया वा संवदनकरणम्
kāmaṃ bhāryāyām anicchantyāṃ kanyāyāṃ vā dārārthino bhartari bhāryāyā vā saṃvadanakaraṇam
4.13.29
अन्यथाहिंसायां मध्यमः साहसदण्डः
anyathāhiṃsāyāṃ madhyamaḥ sāhasadaṇḍaḥ
4.13.30
मातापित्रोर् भगिनीं मातुलानीम् आचार्याणीं स्नुषां दुहितरं भगिनीं वाधिचरतस् त्रिलिङ्गच्छेदनं वधश् च
mātāpitror bhaginīṃ mātulānīm ācāryāṇīṃ snuṣāṃ duhitaraṃ bhaginīṃ vādhicaratas triliṅgacchedanaṃ vadhaś ca
4.13.31
सकामा तद् एव लभेत, दासपरिचारकाहितकभुक्ता च
sakāmā tad eva labheta, dāsaparicārakāhitakabhuktā ca
4.13.32
ब्राह्मण्याम् अगुप्तायां क्षत्रियस्योत्तमः, सर्वस्वं वैश्यस्य, शूद्रः कटाग्निना दह्येत
brāhmaṇyām aguptāyāṃ kṣatriyasyottamaḥ, sarvasvaṃ vaiśyasya, śūdraḥ kaṭāgninā dahyeta
4.13.33
सर्वत्र राजभार्यागमने कुंभीपाकः
sarvatra rājabhāryāgamane kuṃbhīpākaḥ
4.13.34
श्वपाकीगमने कृतकबन्धाङ्कः परविषयं गच्छेत्, श्वपाकत्वं वा शूद्रः
śvapākīgamane kṛtakabandhāṅkaḥ paraviṣayaṃ gacchet, śvapākatvaṃ vā śūdraḥ
4.13.35
श्वपाकस्यार्यागमने वधः, स्त्रियाः कर्णनासाच्छेदनम्
śvapākasyāryāgamane vadhaḥ, striyāḥ karṇanāsācchedanam
4.13.36
प्रव्रजितागमने चतुर्विंशतिपणो दण्डः
pravrajitāgamane caturviṃśatipaṇo daṇḍaḥ
4.13.37
सकामा तद् एव लभेत
sakāmā tad eva labheta
4.13.38
रूपाजीवायाः प्रसह्योपभोगे द्वादशपणो दण्डः
rūpājīvāyāḥ prasahyopabhoge dvādaśapaṇo daṇḍaḥ
4.13.39
बहूनाम् एकाम् अधिचरतां पृथक् चतुर्विंशतिपणो दण्डः
bahūnām ekām adhicaratāṃ pṛthak caturviṃśatipaṇo daṇḍaḥ
4.13.40
स्त्रियम् अयोनौ गच्छतः पूर्वः साहसदण्डः, पुरुषम् अधिमेहतश् च // कz04.13.41अब्/ मैथुने द्वादशपणस् तिर्यग्योनिष्व् अनात्मनः / कz04.13.41च्द्/ दैवतप्रतिमानां च गमने द्विगुणः स्मृतः // कz04.13.42अब्/ अदण्ड्यदण्डने राज्ञो दण्डस् त्रिंशद्गुणोअंभसि / कz04.13.42च्द्/ वरुणाय प्रदातव्यो ब्राह्मणेभ्यस् ततः परम् // कz04.13.43अब्/ तेन तत् पूयते पापं राज्ञो दण्डापचारजम् / कz04.13.43च्द्/ शास्ता हि वरुणो राज्ञां मिथ्या व्याचरतां नृषु //ए (इन्fलिच्तिओन् ओf सेच्रेत् पुनिस्ह्मेन्त्)
striyam ayonau gacchataḥ pūrvaḥ sāhasadaṇḍaḥ, puruṣam adhimehataś ca // kaz04.13.41ab/ maithune dvādaśapaṇas tiryagyoniṣv anātmanaḥ / kaz04.13.41cd/ daivatapratimānāṃ ca gamane dviguṇaḥ smṛtaḥ // kaz04.13.42ab/ adaṇḍyadaṇḍane rājño daṇḍas triṃśadguṇoaṃbhasi / kaz04.13.42cd/ varuṇāya pradātavyo brāhmaṇebhyas tataḥ param // kaz04.13.43ab/ tena tat pūyate pāpaṃ rājño daṇḍāpacārajam / kaz04.13.43cd/ śāstā hi varuṇo rājñāṃ mithyā vyācaratāṃ nṛṣu //e (infliction of secret punishment)